Századok – 1913
Értekezések - DR. MISKOLCZY ISTVÁN: Bajtay Antal szerepe Erdély közéletében - 736
746 dr. miskolczy istván. Földváry Györgytől követelte vissza a hozományt, Széles Teréz pedig azt kívánta, hogy a Rhédey Druziana és fia birtokában levő Kemény-féle javaknak legalább felerésze reá, mint Kemény özvegyére és az ő fiára szálljon. Ha tehát a felség úgy dönt az örökösödés ügyében, hogy a javak a hazai törvények szerint öröklődnek, ezek a házasságok pedig a hazai törvényekkel ellenkeznek, ebből más kötelezettség nem származik, mint hogy a Keményörökösök gondoskodjanak » gyermek fenntartásáról és az anya hitbéréről. így a kérdést megoldanák s elejét vehetnék a protestánsok panaszának is, hogy a protestánsok a püspökben bízva elhagyhatják előbbi házastársukat, s mint katholikusok új házasságra léphetnek. Bajtay papjainak is megtiltotta, hogy olyan házasság megkötését megengedjék, a melynél a feleket a hazai törvények szerint illetékes egyházi bíróságuk előbbi házastársuktól el nem választotta. Még hatásosabbnak vélte, ha a felség egyszersmind elrendelné, hogy azokat, kik a plébános ellenkezése daczára házasságra lépnek, ha nemesek, 2000 frt büntetéssel, ha nem nemesek, örökös fogsággal sújtanák. Akkor ilyen eset bizonyára nem fog előfordulni. Megkérdezte a püspök ez ügyben káptalanját is és annak véleményét is fölterjesztette a felség elé. A káptalan véleménye az volt, hogy a szabadok házassági és gyermekeik örökösödési joga nem ütközik a hazai törvényekbe. A zabolátlanság veszedelme miatt sem tartotta helyesnek jogilag szabad személyek házasságkötésének a megakadályozását. Ha a neoconvertiták gyermekei megfosztatnak az örökösödési jogtól, sokkal rosszabb lesz a sorsuk a katholikusoknak »katholikus fejedelem alatt«, mint az akatholikusoknak, mert ezek második házasságra léphetnek és gyermekeik is örökölhetnek. Ha pedig válásról van szó, azt ne az akatholikus zsinat előtt, hanem a püspöki szentszék előtt tárgyalják, miként azt a tridenti zsinat előírja.1 Természetes, hogy Bajtay — kitől mint embertől a méltányosság és igazságérzet meg nem tagadható — ezzel az egyoldalú és merev felfogással nem érthetett egyet. Azt jegyezte meg a káptalan véleményére, hogy igaz ugyan, hogy a kánoni és természeti joggal ellenkezik, hogy a szabad emberektől megvonják a házasságkötés lehetőségét és gyermekeiket megfoszszák az örökösödési jogtól, csakhogy az éremnek van másik oldala is. Mi ennek a hazának polgárai vagyunk, bennünket köteleznek a hazai törvények is, azok pedig a házas személyt csak a törvényes elválasztás után nyilvánítják szabadnak. 1 Erd. kancz. levéltár 1763. 271. sz.