Századok – 1913

Értekezések - DR. R. KISS ISTVÁN: Az 1386-ik évi országgyűlések 721

AZ 1386. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEK. 727-ellen. Ha mégis véletlenül contra honorem regalem seu reginalem commissum extitisset, akkor bocsássanak meg. Világos, hogy a regalis honor itt sem a Zsigmondé, hiszen ezen rixa alkalmával az ő királyi méltósága ellen nem véthettek, mert ott sem volt, de meg akkor még csak a marchio czímmel ékeskedett s a királyi méltóság csak a messzi reménység ködén át csillogott előtte. Hogy Zsigmond e határozatok hozatala alkalmával sem volt király, azt meg az bizonyítja, hogy az országgyűlés azt is kívánja, hogy a királynők kiengesztelődésük jeléül a lázadókat fogadják »in curiam Reginalem« s nekik adjanak oly tisztségeket, a milyeneket más királyi felség szokott adni más nemeseknek és báróknak. Ha, a mint Hajnik állítja, a Regalis Maiestas kifejezés Zsigmondra vonatkozik s csak mellékesen szólanak királynékról, — ha Zsigmond egyáltalában akkor már király, akkor országos méltóságok adományozásáról lévén szó, nem beszélnének királynői udvarról. Az összes pontok figyelmes átolvasása után meg lehet állapítani, hogy a Regia Maiestas-szal kapcsolatban a Reginalis Maiestas egyetlen egyszer sem fordul elő többes számban, — csak a rövidség kedvéért önmagában mindkét királynő jelölésére. Ezen döntő erejű dátumokon kívül a töredék tartalma is az 1386. év augusztusára mutat. Akkor még lehetett szó békéről a királynők kiszabadítása és idegen beavatkozás elkerülése kedvéért, 1387-ben már nem. 1386 augusztusában még megjelenhetett a Horváthi-párt az országgyűlésen, 1387 augusztusában, a mikor már csak kiirtásukról beszélnek, már nem. Ezek alapján csak ismételhetjük azon szavakat, melyeket Kovachich minden bővebb fejtegetés nélkül a töredék czíméül adott : A királynők fogsága s a még királylyá nem koronázott Zsigmond távolléte alatt az országot kormányzó hű rendek Székesfehérvárott 1386 augusztus 27. gyűléséből kelt határozatának töredéke. E meghatározásban csak egy hiba van. Kovachich az országgyűlést úgy tünteti fel, mint a mely a király akadályoztatása miatt kormányoz. Az országgyűlésnek csak a béke helyreállítása, csak tör- . vényhozás a czélja, de nem kormányzó testület. Micsoda kormányzó testület helyettesíthette a királyt és ki hívta össze az országgyűlést ? Bizonyára a királyi tanács, a melyet személyileg, mint tanácselnök a nádor fejez ki. Bár e kérdéssel már per tangentem foglalkozott Szentpétery Imre,1

de mivel még senki sem adta 1 Héderváry Imre 1447-iki felmentő levele Turul 1902. 153. 1. és Az országos tanács 1401-ben. Századok 1904. 759. 1.