Századok – 1913
Értekezések - DR. R. KISS ISTVÁN: Az 1386-ik évi országgyűlések 721
728 It. KISS ISTVÁN. a dolog genezisét s némi fogalmi zavartól sem ment különben derék értekezése, nem lesz felesleges egy pár felvilágosító szó. A királyi tanács azt a jogát, melyet III. Endre alatt nyert, az Anjouk alatt sem veszítette el. Ezt számtalan oklevél hivatkozásából ki lehet mutatni. Ha a tanács deüberatiója oklevelek bizonysága szerint úgy a de gratia, mint de jure ügyekben köti a királyt, egészen természetes, hogy a király akadályoztatása esetén is a tanács intézi az ügyeket, annyi különbséggel, hogy a királyt személyileg a nádor helyettesíti és így a tanácsot is ő személyesíti meg. Tehát Mária fogsága alatt a kisebb királyi tanács1 élén a nádorral helytartói tanácscsá alakult át s így az országgyűlést is ez a tanács, illetőleg a nádor hívta össze és vezette. Ezt már nemcsak az előrebocsátottak alapján állapíthatjuk meg, mert hiszen a nádor e jogára van tételes, többször megerősített törvény is. Az országgyűlés terminusa épen a székesfehérvári törvénynapra esik. Megtartották a bevezetés szerint »iuxta privilegiatam libertatem regni a sanctis regibus et eorum successoribus concessam.«2 Épen ez a privilegiata libertás, az aranybulla írja elő, hogy a törvénynapokon a királyt akadályoztatása esetén a nádor helyettesítse. Ez az országgyűlés az utolsó ismert adat a székesfehérvári törvénynapra s egyszersmind az egyetlen ismert adat arra, hogy az aranybulla szószerinti értelmezése nyomán kizárólag igazságszolgáltatásinak tartott törvénynap törvényhozó gyűléssé alakul, a mely a király akadályoztatása esetén is igen jelentős közjogi elveket iktat törvénybe, megszorítva a királyi hatalmat. Tehát e gyűlést (mint első ismert adatot), úgy tekinthetjük, mint átmenetet a törvénynap és országgyűlés között. Ebben pedig kétségtelen bizonyítékot találunk arra, — mert egy átmeneti fajta felfedezése a fajok keletkezésére döntő bizonyítékot szolgáltat — a mit eddig csak sejtettek, hogy a székesfehérvári törvénynapból fejlődött a magyar országgyűlés, vagy a mint már IV. László korában nevezik, a magyar parlament. Mivel az országgyűlés a kivénült törvénynap gyermeke, ebből következik — és a magyar jogfejlődés oly következetes ! — hogy a 1 Hangsúlyozom a kisebb királyi tanácsot, de ez nem jelenti azt, hogy az ügyek intézésében nem vehettek részt az összes tanácsosok. A különbség csak az, — és ezt az összes helytartóságokra ki lehet mutatni, — hogy az utóbbiak nem voltak kötelesek, hogy állandóan részt vegyenek az ügyek intézésében. 2 Hogy e kifejezés alatt kizárólag az aranybullát értik, azt az aranybulla átiratai, de különösen meggyőzően a Mária alatt tartott korábbi országgyűlések bizonyítják.
