Századok – 1913

Értekezések - DR. R. KISS ISTVÁN: Az 1386-ik évi országgyűlések 721

722 It. kiss istván. Azon kevesek, a kik Kovachich, illetve Hajnik közleménye óta érintették a becses határozatot, hol egyik, hol a másik évszámot emlegetik, az egy Schönherr Gyula kivételével kísérletet sem téve arra, hogy állásfoglalásukat igazolják.1 Schönherr Kovachich közleményéről nem is tudva, Hajnikkal szemben az 1386. év mellett foglalt állást, a nélkül azonban, hogy Hajnik érveivel komolyan foglalkozott és saját állásfoglalásának indokait bővebben kifejtette volna.2 Felszólalása után is nyilt kérdés maradt tehát, hogy a nevezetes országgyűlést az 1386. vagy 1387. évben tartották-e. Ez indított arra, hogy a kérdés megoldására kísérletet tegyek s a kétségtelenül megállapított dátum alapján megjelöljem azon előkelő helyet, mely e töredéket történelmünkben méltán megilleti. Vájjon érdemes-e e kérdésre nyomdafestéket fogyasztani, a mikor még komolyabb historikusoktól is igen gyakran halljuk hangoztatni, hogy a történelemben néhány év nem számit ! ? Ha csak általános tudásról, az emlékezet megterheléséről van szó, magam is aláírom e véleményt, — de hangoztatom azt is, hogy ezt nem szabad átvinnünk a részletmunkára is, mert hiszen köztudomású dolog, hogy történetírók épen az időrend elhanyagolása által követhetik el a leggorombább hibákat. Különben is a maradványok körébe tartozó forrásról van szó. Ezeknek nagy becse épen abban van, hogy minden tendentiától, subiectív vonásoktól menten közvetlenül az eseményekből, véletlenül maradtak reánk ; természetesen akár önmagukban, akár más forrásokkal kapcsolatban csak úgy ismerhetjük meg helyesen, a további következtetések szempontjából 1 így Szlemenics Törvényeink története ez. érdemes értekezéssorozatában (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei VI—IX. kötete) és Ladányi Oedeon A magyar királyság alkotmánytörténete cz. kétkötetes munkájában a Hajnik közleményét megelőzően, és azután Schönherr Gyula a Szilágyi által szerkesztett Magyar Nemzet Történetében és Timon Ákos a Hajnik közleményét figyelmen kívül hagyva (Magyar alkotmány és jogtörténet. IV. kiadás. 637. 1.) az 1386. év mellett foglalnak állást. Csodálatos, hogy a szorgalmas Horváth Mihály és Szalay László figyelmét elkerülte a nagyon értékes közlemény. 2 Hajnik fejtegetéseit el sem olvasta. Különben nem írná (i. m. 304.1.), hogy Hajnikot az 1387. év megállapítására a töredékben előforduló Regia et Reginalis Maiestas kifejezés indíthatta (így !). Hajnik őszintén bevallja és értelmesen felsorolja indokait, a melyek közül a döntő természetű az, hogy szerinte Garait 1386. szeptemberében gyilkolták meg. Minthogy a töredék róla, mint néhairól emlékezik meg és minthogy az országgyűlés napja — augusztus 27. — adva van ; az 1386. évre gondolni sem lehet.