Századok – 1913

Tárcza - Szerémi: Kalászatok a Forgách-család történetéhez 703

712 tárcza. a ma meglévő levéltárnak. De magyarázatot is szeretnénk egyikmásik birtokra nézve, p. o. mi értendő a vörösvári uradalom alatt és hol fekszik az ? A 156-ik lapon olvassuk, hogy Forgách Gergely 1483-ban harmad magával Bars vármegye főispánja. Ez unicumszámba menne,, ha való volna. A két főispántársat így nevezi szerző : az év elején Revistyei Bári Balázs, az év második felében Nagy Semsei Balázs. Nem veszi szerző észre, hogy ez egy és ugyanazon személy ? ki az imént szerzett Revistyéről írja magát, de egyúttal a csallóközi Bárról (talán Gálos-Baar ?), a másik félévben eddigi szokott nevén s a ki nem más, mint az egri püspöknek, Orbánnak a testvére, s ez időtől, 1483 október 2-ikától fogva a szerző szerint Bars főispánja. A 152-ik lapon egy kis chronologiai tévedés lopódzott a szövegbe ; Várna helyett ugyanis a 48 év előtt szerepelt Nikápolv áll ! A 209-ik lapon hosszabban foglalkozik Ugrócz (az oklevelekben Wgrod) várával, de ennek bonyolódott viszonyait szóval sem említi, hogy az a Pongrácz-család leányágának tulajdona, hogy a mohácsi vész után Zablathiak kezén van, hogy a Doctor Péternek nevezett Zilagyinak milyen jogai vannak hozzá, habár a Zápolya-párti Záblathi Györgytől elvétetett s Révay Ferencz kezére bízatott 1528-ban a vár stb., ezekkel indokolhatta volna a Forgáchok kései beiktatását. Ugyanitt olvasunk a nyitramegyei Kis-Trencsén birtokról. Ilyen nevű helység ösmeretlen, bizonyára rossz olvasás szülte a nevet, pedig a nytirai káptalan őrzi az adatot. A 231-ik és 232-ik lapon olvassuk, hogy Forgách Zsigmondnak czímeres ágyúi állanak a nagyugróczi várban. Ezen eset is magyarázatot kívánt volna ; először is ilyen nevű vár soha nem létezett s ez időben Ugród vára (a mai Zay-Ugrócz) Salczer György hűtlensége következtében a király nevében lefoglaltatván, kevéssel 1531 előtt Révay Ferencznek (a Personalis, később nádori helytartó) kezeibe adatott volt. A 236-ik lapon a Forgáchokat köznemeseknek írja szerző ; ez téves ; czímet viselő főrend, azon kevés, néhány gróftól, a ki czímét máshol szerezte, eltekintve, régen nem volt hazánkban ; a nagy megkülönböztető jel volt a kőház ; a ki ilyet (értsd várat) bírt, ezzel nagyobb hadikötelezettség járt, bizonyos számú zsoldosokat (stipendiaries), bandériumot tartott, az ő szolgálatába szegődtek a köznemesek, s ezek mindenkor szolgáinak neveztetnek ; ilven várúr volt a XIII-ik században már minden Forgách, szolgálatában állott nemcsak a számtalan úgynevezett kurtanemes, hanem még olyan is, a kinek-családja kőházzal bírt, mint p. o. a Simonyiak s mások. A várral a bíráskodás, a szabadispánság járt, szóval sokban különbözött a szerény portáján tengődő kisnemestől. Máig él a törvényben gyökerező szó : »una eademque nobilitas membrum sacrae coronae« ;