Századok – 1913

Értekezések - DR. MISKOLCZY ISTVÁN: Bajtay Antal szerepe Erdély közéletében - 656

BAJTAY ANTAL SZEREPE ERDÉLY KÖZÉLETÉBEN. 661 a nyitrai püspökség kérésére. Az előbbire a spanyol közmondást tartja : tanto bien non es bien, az utóbbira nézve hálátlanságnak tartaná, ha a nyugalmat eléje helyezné a királyné szolgálatának. Kettős ok késztette e lépésre — mint maga írta — 1. adósságait akarta egyrészt megfizetni azoknak, kik annak idején nehéz helyzetéből kimentették. Bár évenként rendesen 3000 frtot for­dított erre, összes adósságai törlesztése mégis még 5—6 esztendőt venne igénybe, s gyenge egészsége nem igér annyit. 2. A másik ok pedig, hogy több hasznot hajthasson a királynénak és az egy­háznak. Erdélyben a törvények és kiváltságok kezét megkötik, nem is szólva a lelkiismereti aggályokról és a gyötrelmekről, melyeknek ki van téve, mikor annyi különböző érdek kiegyenlíté­sén fáradozik. Neny révén ezt a királynőnek is tudomására akarta hozni, hogy ne higyje, mintha nemtelen ambiczió sar­kalná őt. Levelében még egy jellemző dolgot említett. Tudatták vele, hogy mostohaatyját, Grassalkovics Antalt szélhűdés érte. »Bár kedves és gyöngéd atyából ellenségévé lett«,1 Bajtay mégis őszintén sajnálta. Szívesen megváltaná életét — írja — a magáén, mert még sok érdemes szolgálatot tehetne a királynénak. A csapást különben a székelyek imájának" tulajdonítja. A székely nemzet nevében ugyanis egy iratot intézték a grófhoz, telve hazug panasz­szal fia ellen, s azzal végezték levelüket, hogy ha el nem helyez­teti Bajtayt Erdélyből, egy szívvel-lélekkel kérik Istent, hogy családját büntesse meg és irtsa ki a hetedik ízig. Bajtay ismeri is jól az írat szerzőjét, a ki hivatalban van, nagy ragaszkodást mutat a püspök irányában, s mindig a haza atyjának és igen kedves atyjának nevezi őt ; megsemmisíthetné, de nem akar neki rosszat, sőt szívesen fizet jóval, ha teheti. * A jutalom tehát, a melyben a püspök részesült, csak teher volt neki. Erdélyi számkivetését a politikai ügyek, a melyektől irtózott, elviselhetetlenné tették. Különösen a határőrség, az adóügy kérdései és a kellemetlen házassági pörök keserítették el a püspököt. A »diploma Leopoldinum« biztosította Erdély politikai önállóságát. Az ország élére a nemzet kebeléből származó guber­nátort rendelt, a nemzeti haderő élén pedig a főgenerális állt, míg a szükséges idegen őrségen császári generális parancsnokolt, 1 »quoique de eher et tendre Pére il soit devenu mon Ennemi.« Hogy az elhidegülés okát megtudjam, átnéztem (a hédervári levéltár Grassal­kovich-iratait, de Bajtayra vonatkozólag semmi adatot sem találtam. s

Next

/
Thumbnails
Contents