Századok – 1913

Értekezések - DR. MISKOLCZY ISTVÁN: Bajtay Antal szerepe Erdély közéletében - 656

BAJTAY ANTAL SZEREPE ERDÉLY KÖZÉLETÉBEN. 661 a nyitrai püspökség kérésére. Az előbbire a spanyol közmondást tartja : tanto bien non es bien, az utóbbira nézve hálátlanságnak tartaná, ha a nyugalmat eléje helyezné a királyné szolgálatának. Kettős ok késztette e lépésre — mint maga írta — 1. adósságait akarta egyrészt megfizetni azoknak, kik annak idején nehéz helyzetéből kimentették. Bár évenként rendesen 3000 frtot fordított erre, összes adósságai törlesztése mégis még 5—6 esztendőt venne igénybe, s gyenge egészsége nem igér annyit. 2. A másik ok pedig, hogy több hasznot hajthasson a királynénak és az egyháznak. Erdélyben a törvények és kiváltságok kezét megkötik, nem is szólva a lelkiismereti aggályokról és a gyötrelmekről, melyeknek ki van téve, mikor annyi különböző érdek kiegyenlítésén fáradozik. Neny révén ezt a királynőnek is tudomására akarta hozni, hogy ne higyje, mintha nemtelen ambiczió sarkalná őt. Levelében még egy jellemző dolgot említett. Tudatták vele, hogy mostohaatyját, Grassalkovics Antalt szélhűdés érte. »Bár kedves és gyöngéd atyából ellenségévé lett«,1

Bajtay mégis őszintén sajnálta. Szívesen megváltaná életét — írja — a magáén, mert még sok érdemes szolgálatot tehetne a királynénak. A csapást különben a székelyek imájának" tulajdonítja. A székely nemzet nevében ugyanis egy iratot intézték a grófhoz, telve hazug panaszszal fia ellen, s azzal végezték levelüket, hogy ha el nem helyezteti Bajtayt Erdélyből, egy szívvel-lélekkel kérik Istent, hogy családját büntesse meg és irtsa ki a hetedik ízig. Bajtay ismeri is jól az írat szerzőjét, a ki hivatalban van, nagy ragaszkodást mutat a püspök irányában, s mindig a haza atyjának és igen kedves atyjának nevezi őt ; megsemmisíthetné, de nem akar neki rosszat, sőt szívesen fizet jóval, ha teheti. * A jutalom tehát, a melyben a püspök részesült, csak teher volt neki. Erdélyi számkivetését a politikai ügyek, a melyektől irtózott, elviselhetetlenné tették. Különösen a határőrség, az adóügy kérdései és a kellemetlen házassági pörök keserítették el a püspököt. A »diploma Leopoldinum« biztosította Erdély politikai önállóságát. Az ország élére a nemzet kebeléből származó gubernátort rendelt, a nemzeti haderő élén pedig a főgenerális állt, míg a szükséges idegen őrségen császári generális parancsnokolt, 1 »quoique de eher et tendre Pére il soit devenu mon Ennemi.« Hogy az elhidegülés okát megtudjam, átnéztem (a hédervári levéltár Grassalkovich-iratait, de Bajtayra vonatkozólag semmi adatot sem találtam. s