Századok – 1913

Tárcza - Hivatalos értesítő - 640

HITELES HELYEINK EREDETE ÉS JELENTŐSÉGE. 655» és a világi törvényszék előtt. Míg az előbbinél tanukkal lehet őket erőtleníteni, addig a világi törvényszék nem ad helyet az okle­velekkel szemben a tanuk vallomásának, legfeljebb csalárdul létrejötteknek lehet előtte az okleveleket állítani.1 Az egyházi törvényszék gyakorlata honosította meg Magyar­országon, különösen a XIII-ik század végén és a XIV-ik elején gya­kori apostoli legatiok hatása alatt, a közjegyzői intézményt, mely azonban a hiteles helyekkel szemben mindig nagyon is alárendelt jelentőségű maradt. Világi törvényszék előtt nem találkozunk közjegyzői oklevéllel, az egyházi törvénykezés pedig sohasem ért el különösebb fontosságot Magyarországon a világi törvény­kezés rendkívüli fejlettségénél fogva. A jogügyletekben való oklevéladás terén úgyszólván egyedül uralkodó hiteleshelyi intézménynek úgy a magyar jogélet, mint az alkotmány szempontjából nagy a jelentősége. Egyrészt korán kifejlődött, szervezett kanczelláriáikkal, melyek a magyar szokás­jogot conserválták, ők a magyar jogélet bástyái, melyek meg­védik azt idegen befolyásoktól. Nem csekély részben köszönheti nekik a magyar jogélet conservativ jellegét. Másrészt az egész országban szétágazott szervezetükkel lehetségessé tették a bírás­kodás oly pontos és állandó szervezetét és nagy fejlettségét, minővel a külföldön nem találkozunk. Minthogy ügyes-bajos dolgaiban mindenki : király, fő- és köznemes hozzájuk fordult,, nem kevéssé járulhattak az egyenlőség érzetének kifejlődéséhez a köznemességben, mely Verbőczi tanaiban jutott kifejezésre. Diplomatikai szempontból is nem csekély a jelentőségük. A hiteleshelyi intézmény folytán a magyar okleveles gya­korlat sokkal egységesebb képet mutat, mint a többi európai terület. A nagy és általános formulaszerűség egyhangúvá teszi az okleveleket, de a hiteleshelyi intézmény minden más oklevelet — a királyit és bíróit kivéve — feleslegessé tevén, létrehozta azt,, a mivel másutt nem találkozhatunk, t. i. hogy az egész oklevél­anyag kanczelláriákban jött létre, a mi a nagy formulaszerűség mellett is — az okleveles anyag feldolgozása szempontjából fontos. Ez a körülmény és az, hogy a magyar joggyakorlat nem ismeri a saját pecsét alatt kiállított oklevelet, diplomatikai szem­pontból a legjellemzőbb sajátságai a magyar okleveles gyakor-LATNAK ­­ECKHART FERENCZ. 1 Kovachich, Formulae soll, styli 120.

Next

/
Thumbnails
Contents