Századok – 1913

Értekezések - DR. MISKOLCZY ISTVÁN: Bajtay Antal szerepe Erdély közéletében - 656

BAJTÁY ANTAL SZEREPE ERDÉLY KÖZÉLETÉBEN. — ELSŐ KÖZLEMÉNY. — Bajtay Antalnak, a kalapos király egyik tanítójának erdélyi szereplésével akarunk foglalkozni az alábbi sorokban. Bajtay mint püspök került Erdélybe, a melynek sajátságos politikai •és felekezeti viszonyai azonban sok kellemetlenséget okoztak a gyëngéd lelkű, érzékeny főpapnak. Mária Terézia meg akarta jutalmazni az urakodóház szolgálatában szerzett érdemeit, de a kitüntetést meglepetésnek tartogatta arra az időre, a mikor Bajtay volt tanítványa, József főherczeg házasságot köt Izabellával, Fülöp parmai herczeg leányával, ö maga már számítgatta azt az időt, a mikor hazáját viszontláthatja, s valamely csendes helyen rendje szolgálatában tovább működhetik, a mikor a királyné kijelentette neki, hogy Erdély püspöki székére szánta. Sztoyka Zsigmond püspök (1749—59) lemondott és Medgyesre vonult nyugalomba (t 1770), s helyébe Batthyány József grófot nevezte ki a királyné. Batthyányt az udvarnál kedvelték, fia volt a nádornak, Batthyány Lajosnak, s így nincs mit csodálkoznunk, hogy 25 •éves korában már esztergomi kanonok, majd pozsonyi prépost, -32 éves korában pedig erdélyi püspök lett. Fényes neve, előkelő modora nagy hatással volt az erdélyi rendekre. Migazzi bécsi érsek 1759 decz. 2-án püspökké szentelte, 1760 febr. 10-én pedig beiktatták. Azonban a szegényes erdélyi •egyházmegyének csak rövid ideig volt főpásztora, mert már 1760 május 22-én kalocsai érsekké nevezte ki őt Mária Terézia. A befolyásos rokonsággal biró, gazdag mágnás ezalatt a rövid idő alatt is emlékezetessé tudta tenni erdélyi tartózkodását. Kolozsvárt konvertita gyermekek gyámolítására intézetet alapított, a melyben azok ellátást nyertek és oktatásban részesültek ; Szebenben alapítványt tett, a melyből később az árvaházban