Századok – 1913
Tárcza - Hivatalos értesítő - 640
HITELES HELYEINK EREDETE ÉS JELENTŐSÉGE. 653» bírói eljárásoknál való közreműködés, mint a jogügyletekről való oklevélkiállítás kötelességük, melyet az oklevelekben oly gyakran emlegetett közigazság (communis iustitia) nevében kell gyakorolniok. A jászói konvent határozottan ad e kötelesség tudatának egy 1280-iki oklevélben kifejezést : »Cum nos ad hoc ex consensu regis et scitu baronum simus electi et constituti, ut in omnibus arduis negotiis teneamur appensione sigilli nostri testimonium prebere.«1 A hiteles hely csak törvényes vallomásról adhatott ki oklevelet. Mikor a király 1249-ben megengedi valakinek, hogy birtokait leányaira hagyhassa, külön utasítja a fehérvári káptalant, hogy engedje meg, hogy az illető ily irányú rendelkezést tegyen előttük.2 Ha tehát a király nem közölte volna a káptalannal különös kegyét, az a törvénynyel ellenkező vallomást visszautasította volna és nem állított volna ki oklevelet. Ha a bírói eljárásban nem felelt meg kötelességének a hiteles hely, a király, mint az egész intézmény felügyelője, inti, esetleg bünteti meg.3 A hiteles helyek az egész országra kiterjedő szervezetükkel a köigazság, a nemesi jogegyenlőség őrei. Előttük tiltakoznak a hatalmaskodók ellen, ők járják be a királyi emberrel valamely birtok kétségbevont határait, foglalják vissza a jogtalanul eltulajdonított birtokot, náluk még a király ellen is oltalmat talál az, ki jogtalanságot szenvedett, vagy ily veszélynek van kitéve. 4 Jogügyleteiben mindenki hozzájuk fordul, nemcsak azok, kik esetleg nem is éltek pecséttel, vagy ha éltek is, pecsétjüknek nem volt meg a hitelessége, hanem az első országnagyok : nádor, országbíró, bán, vajda, kiknek mint az ország főbíráinak volt hiteles pecsétjük. Sőt az ország ura, a király is, hiteles hely bizonyítását veszi igénybe, midőn nem mint király, hanem mint az ország első birtokosa szerepel. Míg a király saját pecsétje alatt adományoz, gyakorolja a legfőbb igazságszolgáltató jogát, addig ha birtokot vesz vagy elad, avagy cserél, vagy ha valaki ellen, mint jogaiban sértett birtokos, tiltakozással pert akar kezdeni, úgy képviselőjét hiteles hely elé küldi és azzal állíttatja ki az oklevelet. 5 Ez annál feltűnőbb, mert a szomszédos területeken, a német-római birodalomban ugyanakkor, mikor nálunk a hiteles helyek egyedül állítanak ki jogügyletekben okleveleket, mindenki a kinek volt pecsétje, a maga ügyében állíthatott ki bizo-1 Wenzel IX. 287. 2 Wenzel VII. 286. 3 Anjou okm. IV. 12. Hazai Okm. II. 375. Károlyi család oki. II. 45. 4 A hiteleshelyek előtt történnek a tiltakozások a király jogtalan adományozásai ellen. 6 Wenzel II. 217. Anjou okm. II. 495. IV. 178. Zichy okm. I. 417. Urkunden!). III. 150., 525. etc.
