Századok – 1913

Tárcza - Hivatalos értesítő - 640

HITELES HELYEINK EREDETE ÉS JELENTŐSÉGE. 647» hogy nem lehet az olasz signumokra gondolnunk, mint azt Hajnik véli, annak a határozott kifejezés : sigillum, sigillare, mellett a kölcsönzésről való intézkedés a bizonysága, mely szerint a kölcsön összegét és a kölcsönzésnél jelenvolt tanuk neveit egy oklevélre kell írni és úgy a kölcsönző, mint a kölcsönvevő pecsétjével megpecsételtetni, hogy ha egyik a másikat meg akarná csalni, mindkettő írásával vagy, — más változat szerint : és — pecsétjével győzessék meg.1

A signumoknak sohasem tulajdonítottak ily jelentőséget. Ha csakugyan Kálmántól való e decretum, miben egyébként nincs okunk kételkedni, úgy alig lehetett valami eredménye, mert nemcsak hogy egyetlen ily oklevél sem maradt ránk, hanem még említés sem történik, évszázadok múlva sem, ily természetű oklevelekről. Oklevél és pecsét együttes használata nem királyi okleveleken Nyugaton a X-ik század második felében kezdődik. Először érsekek és püspökök élnek vele, a Xl-ik század elején már egyházi testületek : káptalanok és nagy — reichsunmittelbar — kolostorok, valamint a világi fejedelmek, a Xl-ik és XII-ik század fordulóján a grófok. A XII-ik század végén és a XIII-ik elején a pecsét használata általában el volt terjedve.2 Magyarországon a pecséthasználat elterjedése fokról fokra nem követhető, mert azon oklevelekről, melyek tekintetbe jönnek, a pecsét elveszett és a szövegből nem állapítható meg, vájjon a király, kinek engedélyéről szó van az oklevélben, vagy valaki más pecsétje függött-e rajta. így vagyunk két oklevéllel II. István korából.3

Felicián esztergomi érsek 1134. oklevelén kétségtelenül saját pecsétje függött. 1194-ben Domokos bán pecsétjével találkozunk.4

Bár az elterjedés nyomról nyomra nem követhető, bizonyos, hogy a XIII-ik század elején az egyházi és világi előkelők, ú. m. : érsekek, püspökök, káptalanok és comesek éltek már oklevélmegerősítésre pecséttel. Bár 1236-ban van még eset, melyben fogott bírák, nemesek, egy nevükben kiállított oklevelet comesek pecsétjeivel erősítenek meg : quia omnes propria sigilla non habemus és 1239-ben az egresi konventnek, mint ilyennek, nem lévén pecsétje, az apát pecsétjével erősítteti meg oklevelét — quia sigillum proprium habere non consuevimus, felvehetjük, 1 in ehartulam soribere ao sigillo utriusque mutuatoris scilicet et mutuantis sigillari faciant, ut si quando alter alteri in hac re vim inferre voluerit scripto aut (ac) sigillo utriusque comprobetur. Colom. II. Corp. Iur. 120. 2 Redlich i. m. 109. 3 Fejérpataby véleménye : Oklevelek II. István korából. 18 és köv. 1. 4 Wenzel XI. 57.