Századok – 1913
Tárcza - Hivatalos értesítő - 640
<646 ECKHAET FERENCZ. ventuum et claustrorum testimoniis. Az a törvény tehát, mely a pristaldia lehanyatlását adja tudtunkra, egyszersmind az első, mely a káptalanok és konventek működését a bizonyításban nemcsak elismeri, hanem kötelezővé is teszi. * A pristaldia romlásának ideje egybeesett a szomszédos területeken az oklevél új elterjedésének és megbecsülésének idejével, azzal a korral, mikor a tanuk helyett az okleveles bizonyítás jött divatba. Már rámutattak arra, hogy az oklevél értékének emelkedésében legnagyobb része a pecsét elterjedésének volt. Míg az írás, mely a rómaiaktól öröklött oklevélben bizonyító, a legtöbb embernek érthetetlen volt, addig a pecsét, mint az oklevélkiállító symboluma, mindenki által könnyen felfogható.1 Magyarországon — ha a királyig okleveleket nem is tekintjük — amúgy is használtak pecsétet. Sufflay Hajnik nyomán —- a magyar bírák pecsétküldéséből magyarázta meg a germán népjogok hasonló, sokáig nem értett intézkedéseit.2 Hogy mily fontos szerep jutott a pecsétnek a bíróságoknál és hogy még a XIII-ik században is fontosabbnak tartották a pecsétet, mint az oklevelet, melyen függött és hogy inkább a pecsét, mint az oklevél mutatta a bíró akaratát az udvarbíró egy 1229. évi ítéletleveléből tűnik ki, melyet így fejez be : »unde dedimus super hoc nostrum sigillum cum litteris presentibus, pristaldo existente Marco.«3 Tehát nein pecséttel megerősített oklevelet ad, hanem oklevéllel ellátott pecsétet. Használtak azonban pecsétet már a Xl-ik században bíróságon kivűl is. Kálmán király elrendeli, hogy senkise hagyhassa el Magyarországot a vámszedők pecsétje nélkül, bizonyságáúl természetesen annak, hogy a vámot megfizette. Hogy pedig itt valóban csak pecsétről és nem oklevélről is van szó, kiderül azon intézkedésből, mely szerint az országot elhagyók úgy a király, mint a határszéli ispánok pecsétjét kérjék, még pedig úgy : quod telonearius regis ab una parte cum sigillo comprimât, ab altera telonearius figurám comitis SÍ«'.4 A távozók tehát egy lenyomatot vittek magukkal útlevélül, egyik oldalon a király, másikon az ispán képével. Kevésbbé tudjuk megmagyarázni Kálmán király rendelkezéseit a zsidókról való decretumában, melyek ha tényleg megvalósultak volna, azt jelentenék, hogy a pecsét használata oklevelen Magyarországon általános lett volna. Hogy e decretumban tényleg pecsétes oklevélről — chartula sigillata — van szó és 1 Redlich i. m. 108 1. 2 Mitt. d. Instituts f. öst. Geschf. 28 k. 515. 1. 3 Rea. Várad. 362. 4 Colom. Deer. I. 82.
