Századok – 1913

Történeti irodalom - Új könyvek - Závodszky Levente: Héderváry István és a szigetközi ellenreformáczió 66

66 TÁRCZA. temény több czímerlevelében az adományozás indító oka is (hadjáratok, egyházi, udvari és közsszolgálat stb.) meg van jelölve ; ezek közül a szerkesztő is kiemeli Egerházi János festőművész és Kertész-Szempczi Ábrahám nyomdász működésének beszédes emlékeit. Két okirat tömeges nemesítést tartalmaz ; egyikök, II. Rákóczy György 1658. febr. 10-i armalisa, Nagyenyed város lakói közül Boltos Mihályt és 317 vitéz társát emelte nemessé. A közölt czímerrajzok legnagyobb részt K. Sebestyén József festőművész avatott kezét dicsérik. Schustter Emilia : Magyar társadalmi és családi élet 1370—1600-ig. Budapest, 1912. Ez az értekezés, mely a »Művelődéstörténeti értekezések« 65-ik száma, bő levéltári adatgyűjtés alapján készült lelkiismeretes összeállítása a czímbeli tételnek. A szerző a legnagyobb buzgalommal hordja össze adatait a rendelkezésére álló levéltárakból a társadalmi élet, szórakozások, a házasságkötés, keresztelés, betegségek, végrendelkezések, temetések stb. számtalan vonatkozásaira nézve, hogy azokból összefüggő képet alkosson. Törekvése általában sikeres, bár — talán adatainak bősége miatt — sokszor nem tud különbséget tenni a lényeges és a lényegtelen között. A 16. lapon Thurzó Szaniszló könyvtárkatalogusában hibák vannak ; a boszorkánygyereknél jó lett volna Komáromy Andor kiadványát, a levelezésnél pedig Mikó Pál dolgozatát (a székelyudvarhelyi áll. főreálisk. 1896/97. évi Értesít. 72. 1.) lapozgatni. A korszak czímbeli elhatárolását ötletszerűnek tartjuk ; kifogásunk van az idézés módja ellen is, mely túlságos rövidítéseivel rendkívül zavarólag hat. Szirmai Erika : Pázmány Péter -politikai pályája. Budapest, 1912. Nagy igyekezettel, tárgyi ismerettel és kevés írói készséggel megirt értekezés. Ez a kifogás azonban csak azt jelenti, hogy a szerző máskor több gondot fordítson az anyag rendszeres feldolgozására. Pázmánynak részletesebben csak a Rákóczi Györgyhöz való viszonyát tárgyalja. Figyelemre méltó, hogy Szirmai használja fel először azt az anyagot, amit Hanuy Ferencz Pázmány levelezése kiadásában nyújtott. A kisterjedelmű dolgozat függelékében elfogadható alapon megállapítja, hogy a Diatriba Theologica czímű munka, a melyet eddig Pázmány művének tartottak, nem Pázmánytól ered, hanem Brenner Frigyes dissertatiója, melyet Grázbar egy oly bizottság előtt tartott, melynek elnöke Pázmány volt. — A szöveg között indokolatlanul sok a latin idézet. A füzet első száma a »Történeti Értekezések« cz. gyűjteménynek. Závodszky Levente : Héderváry István és a szigetközi ellenreformáczió. Budapest, 1912. — A Héderváryak gazdag levéltárából merített adatok alapján beszéli el a szerző Héderváry Istvánnak ellenreformátorkodását a Győr-, Mosony- és Pozsonymegyéhez tartozó Szigetköz-ön. Az áldatlan harczban Héderváry István ellenfele, a protestáns Czobor Imre bizonyult gyengébbnek, a mennyiben a kérdéses községek már nem szerepelnek abban az összeírásban, a melyet 1661-ben készítettek a dunántúli ág. hitv ev. egyházakról.