Századok – 1913
Történeti irodalom - Jickeli; Otto Fritz: Der Handel der Siebenbürger Sachsen in seiner geschichtlichen Entwicklung. Ism. Kováts Ferencz 608
TÖRTÉNETI IRODALOM. 611 mennyiségben kivitt iparczikkekről számol be : közel 4 millió kés, 1344 pár csizma, 620 kantár, több mint 40.000 öv, elsősorban azonban különféle — de javarészt külföldi eredetű — szőtt árú. Nem kell hosszadalmasan bizonyítani, hogy a posztók és vásznak külföldi fajainak kivitele és a szász »tömegipar« között semmi összefüggés nincs. A bőrárúk javarészt bizonyára szászok termeivényei voltak, de a fent idézett számok nem tanúskodnak »tömeges« kivitel mellett, ha tekintetbe veszszük, hogy a 4% ezer pár csizma, a 40.000 öv és a 600 kantár kivitele 13 évre oszlik meg. Szépen éhenhaltak volna a falusi mesteremberek »százai«, ha e kivitelből megélniök kellett volna. Maradna utolsó tömegexportczikk gyanánt a 4 millió kés. Csakhogy ezen termék hazai gyártásához is alapos gyanú fér. E késeket a brassói jegyzékek igen gyakran stíriaiaknak nevezik.1 Pozsonyban a XV. század közepe táján egy évben 1,600.000 kést hoztak be, még pedig kétségen kivűl Ausztriából.2 E két adat egybevetéséből azt következtethetjük, hogy a késexportban is ártatlan a szász ipar. A szász tömegtermeléssel együtt megbukik a Jickeli által a szász kereskedelemnek imputált első feladat is. Arra, hogy a szász kereskedőknek eszük ágában sem volt, szász ipari termékekkel kereskedni, más — szintén a huszadjegyzékekből merített — bizonyítékokkal is szolgálhatunk. Horváth igen becses kutatásokat végzett abban az irányban, hogy az erdélyi húszadforgalomban szereplő egyének származását és nemzetiségét megállapítsa. Ezen megállapítás igen kedvezőtlen fényt vet a szász kereskedők szerepére az árúforgalom körűi. Az 1500. évi nagyszebeni adatok alapján Horváth azt mutatta ki, hogy ezen évben 200 huszadfizető egyén közül 1 magyar, 1 szász és 198 oláh volt.3 Jickeli csodálkozik ezen nemzetiségi eloszlás fölött, mert ő természetesen egy hatalmas szász kereskedőrendet képzelt el magának, a melyet messzire köröskörűi uralt az egész árúforgalom. Ha Jickeli csak egy kissé ismerné a középkori vásári viszonyokat, így példáúl, ha azt olvasta volna, a mit az 1458/59. évi pozsonyi országos vásárokról írtam, akkor menten megszűnt volna csodálkozása. Az árúforgalomnak egyik jelentős — vásáron kivűli — részét a középkorban egy pár gazdag és merész nagykereskedő bonyolította le.4 Ezek különösen a nem-1 Quellen zur Gesch. der Stadt Kronstadt. Brassó, 1886. 45. skk. 1. 2 Kováts F. Nyugatmagy. árúforgalma a XV. században. Budapest, 1902. 3 Horváth i. m. 57. 1. H. századszázaléknyi pontossággal számítja az arányokat, a mely eljárás, tekintettel az abszolút számadatok kicsinységére, nem czélszerű. De különben is a kérdéses hely szövegezése sem szerencsés. 4 Ilyen élt példáúl Brassóban is : mért nem ír J. a »magna societas«ról vagy Grett Simon-ról ? Lásd Quellen stb. 36. sk. 1. 39*
