Századok – 1913

Értekezések - DR. RELKOVIĆ NEDA: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyzőkönyvei - 591

A FELSŐM AGY ARORSZ. HÉT ALSÓ BÁNYAVÁROS LEGRÉGIBB JKVEI. 593 házzal is bírtak, megmaradásukat kérelmezték, a mire a városok az ügyet vizsgálat tárgyává határozták tenni. A mi a városi számadások felülvizsgálását illeti, kimondta az országgyűlés, hogy a tanács csupán a királyi biztos minőségében kiküldöttnek köteles azokat bemutatni, a felségnek esetről-esetre leérkezett külön parancsa alapján, de még ez esetben is kérjen halasztást és jelentse a dolgot a nádornak.1 Súlyos jogsérelemszámba ment a bíráskodásba való beavatkozás. A város önálló bírósággal bírt, a polgárnak tehát oda kellett fordúlnia igazságszolgáltatásért. A nemes már most mint felperes a polgárt nem idéztette a városbíró elé, hanem másféle bíróságnál keresett orvoslást.2

Van rá eset, hogy a nemes még a polgár felett is bíráskodott.3

Hasonlóan cselekedtek a kamarai tisztviselők. Hatáskörük csupán a bányaperekre terjedt ki.4

A kamara azonban a városi bíróság hatáskörébe is beavatkozott. Nem hiába szólalt fel 1611-ben Unverzagt Ábrahám selmeczi jegyző, hogy a bányabíróságot különítsék el a városi bíróságtól.5 Egy évvel utóbb a városok már a nádorhoz akartak fordulni, mert a kamara a bíróság hatáskörét csorbította.6

II. Ferdinánd végre pártját fogta Selmecznek, a mikor a kamarát intette, hogy a városi tanácsot tartsa tiszteletben.7 A bíráskodás terén történt visszaéléseket az 1618-ik évi országgyűlés orvosolta. A nemest eltiltotta attól, hogy polgár felett bíráskodjék ; de viszont a nemes iránt is méltányos volt, mert a városi bíróságnak csak az esetben engedte meg, hogy a nemes felett ítélkezzék, ha városi ügyről volt szó. Még a megyeszék elé történő idézéssel is fenyegetett, ha a városok átlépnék e határozatot. A kamarai tisztviselőket pedig ki akarta szorítani a tanácsból, hogy a városi bíróságba beleszólásuk ne legyen.8 Egy évvel később e határozatok kiegészítéseképen a városok azt is kimondták a közgyűlésen, hogy a bíráskodásnál még a királyi biztosok se lehessenek jelen s ügyvédül se választassanak meg.9 1 U. o. 1618. év 737. 1. 2 U. o. 1580. óv 380. 1., 1584. év 505. 1., körm. ltár fons 18, fasc. 7, nro 637. 3 U. o. fons 18, fasc. 7, nro 637. 4 Közgy. jegyz. 1613. év 309. 1. 6 U. o. 1611. év 229. 1. A bányabíróságot königl. apostl. Perggerichtnek, a városit Geschwornengericht-nek nevezi. 6 17. o. 1612. év 229. 1. 7 U. o. 1613. év 283. 1. A városok minduntalan szabadalmaikra hivatkoznak. Midőn pl. 1613-ban a körm. plébános Raab András kamaraszolgával pereskedik és a kamaragróf a feleket megidézi, a plébános tiltakozik ellene. (Körm. vár. ltár cur. prot. 1613. év 21—23. 1.) 8 U. o. 1618. év 732. 1. V. ö. corp. iur. 1618. év art. 60. 9 Ujb. ltár Juramenbuch 1619. évi szabályok 4. sz. SZÁZADOK. 1913. VIII. FÜZET. 38