Századok – 1913

Értekezések - DR. RELKOVIĆ NEDA: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyzőkönyvei - 591

594 RELKOVIC NÉDA. A bíróság szervezetében hiányok is mutatkoztak. A polgár perével először a városbíróhoz fordúlt. Ha az ítélettel nem volt megelégedve, a városok közgyűléséhez, onnan pedig a királyi táblához föllebbezhetett.1

A bíráskodás ezen menetét törvény nem írta elő ; tisztán a szokásjogon alapúit. Mivel tényleges törvényre nem tudtak hivatkozni, megtörtént, hogy a polgár mellőzte az illetékes bíróságot.2

Ezzel még több alkalom kínálkozott, hogy idegen elem avatkozzék a városi ügyekbe. A bírósági szervezet e hiányát a városok iparkodtak kipótolni. 1583-ban összhangzatos perrendtartást akartak életbeléptetni a szokásjog alapján.3

Ennek csak néhány pontja ismeretes. Űgy látszik, hogy nem volt egészen megfelelő. 1619-ben újból szabályozták a perrendtartást ; ezúttal a felek perköltségét rendezték, a mely korábban igen nagy összeget tett ki. Már 1583-ban kimondták, hogy a polgár, ha a városi hatósággal pereskedik, az utazás költséges volta miatt nem köteles a városok közgyűlésén megjelenni ; elegendő, ha írásban tisztázza magát. Dönteni a közgyűlés volt hivatva, a mely elé az ilyen ügyek tartoztak.4

1619-ben csupán a föllebbezett perek tárgyában határozott a közgyűlés. A törekvés a perköltség csökkentésére irányúit. Ennek értelmében a közgyűléshez föllebbezett perben díj nem fizetendő, ellenben ha a pert a királyi táblához továbbítják, 10 frt jár érte. A jegyző munkájáért külön díjazandó.5

Másképen is akartak könnyíteni a perlekedőkön. Kimondták, hogy évenként kétszer, ú. m. vízkeresztkor és Ker. Szent János születési ünnepe utáni hétfőri a városok bírósága egy-egy nagyobb városban gyülekezzék, a hol bárki minden nagyobb anyagi áldozat nélkül megjelenhet és perét megföllebbezheti.6 Ha valláserkölcsi kérdésben kellett dönteniök, a lelkészeket is meghívták.7

Az utóbbiak ellen felmerült panaszokat is a közgyűlésen tárgyalták. Meitzer Gergely beszterczei prédikátor pl. két ízben adott okot a megrovásra. Először Fröhlich Tamással 1 Pl. a Pallér beszterczebányai polgár és a Glocknitzer-család örökösei közt folyó per. (Közgy. jegyzők. 1576. óv 308. 1.) ; továbbá 1585. év 543. 1., 1591. év 595—596. 1., 1621. év 1. 1., 1611. év 101. 1. stb. Wenzel : A magy. bánv. krit. tört. 64. 1., Bars vm. monogr. 98. 1. U. o. 1583. év 491. 1. 3 U. o. 485-486. 1. 4 U. o. és 1572. év 179—194. 1., 1580. év 382., 398. 1., 1583. év 474. 1., 1584. év 497—500. 1. stb. 5 Ujb. vár. Itár 1619. évi szabályok 2. sz. 6 U. o. 3. sz. ' Közgy. jegyzők. 1590. év 582—589. 1. Vérrokonok közti házasság ügyében tárgyalnak. (Gundelfinger Dániel pere.)