Századok – 1913

Tárcza - Vegyes közlések - 59

TÁRCZA. 61 idéz. Földrajzi ismereteit XVII. és XVIII. századi útleírásokból veszi és pl. ilyesmire oktatja a franczia olvasót : »Magyarországot Erdélytől az a fákkal borított hegyláncz választja el, mely magában foglalja a Kilsera-Mikulujt, a Plopíssaberget és az Uzeblesberget« stb. Képzelhető, hogy a magyar fajnak, mely állítólag jazigok, kvádok, dákok, avarok, kunok s németek egyesüléséből állott elő és szellemi életünknek történetéről mi minden olvasható ezekben a szemelvényekben. Miklós a hibás adatokat ki is javítja, hogy a szerkesztők a gyűjtemény egy esetleges újabb kiadásában hasznát vehessék. Pajdussák Máté a szocziálízmus történetét, fejlődését tekinti át Plato és Aristoteles görög bölcsek ilyen irányú tanításain kezdve egészen napjainkig. Ebben a tágas keretben aztán felveti a kérdést, hogy a nagy probléma hogyan volna megoldható a keresztény etika alapján. (Scepusia. Első évf. 1912.) — Ugyanő az iglói régi városi kórház történetével kapcsolatban összefoglalóan Szepesség középkori kórházait is ismerteti. A már publikált anyag mellett az iglói levéltár egynémely adatát is felhasználta (Scepusia, Első évf. 1912.). Pirhalla Márton elbeszéli, hogy a czéheknek a XIX. század második felében két nagy ellensége támadt : az egyik a szabadköltözködés, a másik a szabad iparoskodás eszméjét írta zászlajára. És az iparosok a hatvanas években egy napon arra ébredtek, hogyaczéhekmegszünteklétezni. Aszerző, a ki még ismerte a régi világot, a saját tapasztalatai és — messzebb visszamenőleg— tört. adatok alapján párhuzamot von a régi s az új élet között, kimutatni igyekezvén, hogy melyik s mennyiben volt előnyösebb az emberi társadalomra. (Scepusia. Első évf. 1912.). Szádeczky Lajos a Gyergyó névről nyelvtörténeti analógiák alapján megállapítja, hogy az eredetileg a György-jó (György-folyó) nevével azonos. (Erdély, 1912. 33—35.) Szálkái Horváth Béla gondos utánjárással, az adatok kellő csoportosításával mutatja be a Kossuth és Széchenyi között kifejlődő nagy küzdelmet, a melynek folyamán Széchenyi a Pesti Hírlap óriási hatását s ezzel a Kossuth rohamosan növekedő tekintélyét »A kelet népe« cz. munkájával próbálja ellensúlyozni, ha lehet : megbénítani. (Katholikus szemle, 1912. nov. sz.). Szász Ferencz »A szeghegyi (Bács-Bodrog m.) Árpád-kori temető« cz. alatt tizenkét sír leleteit ismerteti a XI. század második feléből. (Dolgozatok stb. 1911. 301—309.) Tronchon Henrik a Revue de Hongrie 1912 augusztusi és szeptemberi számában »La découverte d'une littérature France et Hongrie« czimen a hazánkra vonatkozó szépirodalmi és tudományos érdeklődés történetét írja le. A nagyon későn megindult érdeklődés összeállítása nem biblíographiai (és nem is teljes), hanem Tr. kitér azokra a szellemi áramlatokra is, melyek ezt felkeltették és ébren tartották.