Századok – 1913

Történeti irodalom - Új könyvek - Barts Gyula: Marosvásárhelyi Borsos Tamás élete és történeti szereplése 554

554 TÖRTÉNETI IRODALOM. irat iránya kezdetben inkább gyakorlati theologiai volt, később azonban az elméleti theologia kérdései mellett az egyháztörténelemre is súlyt helyeztek, sőt egyes írók személyével, vagy olyan korszakok tárgyalásával kapcsolatban, melyekben az unitarismus vezető szerepet játszott, az irodalomtörténeti és művelődéstörténelmi kérdések tárgyalását sem mellőzték. A közérdekű történelmi és irodalomtörténeti dolgozatok, czikkek és közlések (27—58.1.) főleg Dávid Ferencz, Péchi Simon és a szombatosok körül csoportosulnak, de nincs az erdélyi fejedelemség történetének oly korszaka, melyre vonatkozólag e folyóiratban az értékes és jellemző adalékoknak egész sorozatára ne akadnánk. Őszinte elismerés illeti úgy a Keresztény Magvető szerkesztőségét a kiadvány gondolatáért, valamint a lelkiismeretes összeállítót is hasznos munkájáért. Barts Gyula : Marosvásárhelyi Borsos Tamás élete és történeti szereplése. Kolozsvár. Gombos F. 1912. 8°. 60 1. — Borsoü Tamás 1566 junius 24-én született Marosvásárhelyt; atyja, a krónikaíró Borsos Sebestyén, a város bírája volt. Fiatalabb éveiről alig van tudomásunk ; 1595-től fogva azonban már bővebb adataink vannak életéről. Ebben az évben ugyanis, mint szombatos, belekeveredett az Ötvös Gvörgy-féle mozgalomba, s ezért őt is elfogták ; fogságából azonban megszökött s csak több havi bujdosás után tért vissza szülővárosába. 1597-ben jegyző, 1599-ben pedig főbíró lett. Mint bírónak, a Vásárhelyt ért csapásokon okulva, főtörekvése a város megerősítése volt; 1602 nyarán a polgársággal egyetértve hozzá is fogott »az elégett klastromnak kast élv formára való átalakításához«, s azt be is végeztette, sőt kieszközölte, hogy Barta 1603 januárius 28-án a vár fennmaradását biztosította. Gondja volt továbbá a város statútumainak összegyűjtésére és rendszerbe foglalására, utóbb arra is, hogy Bethlen Gábor a várost Marosvásárhely néven szabad királyi várossá emelje. 1605-ben táblai ülnökké választották, Rákóczy Zsigmond pedig (1607) nemességre emelte. Politikai szereplése 1613-tól fogva jelentékenyebbé válik, mert több ízben volt portai követ fontos államügyekben. Meghalt 1634 április táján. Politikai szereplése mellett figyelmet érdemel mint történetíró is. önéletrajza, követségi itinerariunia, naplója, emlékirata kiváló történeti foríások ; műveit nem annyira a stílus szépsége, mint inkább tartalmi értékük jellemzi. Borsos éles megfigyelő képességgel bírt, értesülései közvetlen megfigyelésen alapulnak s ennek következtében Bethlen korára, főként Erdélynek a portához való viszonyának történetére nézve elsőrendű kútfőkűl tekinthetők. Szerző nagy gonddal és kritikai érzékkel gyűjtötte össze a Borsosra vonatkozó adatokat és nemcsak magánéletét, családi és birtokviszonyait igyekezett megvilágítani, hanem politikai szerepét és írói jelentőségét is. Dolgozata írói készséget árúi el, s ezért •szívesen buzdítjuk a további munkálkodásra.