Századok – 1913

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - 555

TÖRTÉNETI IRODALOM. 555 FOLYÓIRATSZEMLE. Teleki Mihály temetkezése. Erdélyi Múzeum. VIII. 152—220. 1., különlenyomatban megjelent: Kolozsvár. Stief J. és társa. 1913. 8°. 71 1. — A nagyértékű kiadvány három részből áll. Az elsőben Kelemen Lajos Teleki Mihály egyéniségének és politikai jelentőségének találó jellemzése után, ismertlen adatok alapján Telekinek utolsó napjaival és temetésének eddig felderítetlen körülményeivel foglalkozik. Teleki — mint ismeretes — 1690 aug. 21-én esett el a Zernest és Tohán közt lefolyt küzdelemben ; holttestét fogságba esett titkára Komáromy János találta meg másnap a csatatér kifosztott halottai között. A zavaros viszonyok miatt méltó temetésére gondolni sem lehetett s ezért a holttest egyelőre Görgénv várában maradt. Végleges és ünnepélyes temetése 1691 - febr. 22-én történt Gernyeszegen, az I. Apafi Mihály almakeréki temetéséről odaérkező erdélyi rendek nagy részének részvételével. Ámbár Inczédi Pál, Vass György és II. Apafi Mihály naplói határozottan Gernyeszeget jelölték meg Teleki Mihály temetkezési helyéül, a köztudatban mégis bizonytalanság uralkodott e tekintetben. Ezt a bizonytalanságot eloszlatni volt hivatva a gernveszegi templomban Pósta Béla kolozsvári egyetemi tanár felügyelete alatt, 1908 aug. 18-tól szept. 2-ig végzett szakszerű ásatás, melyről mintaszerű publikáczióban ez alkalommal maga Pósta Béla számol be. Az eredmény teljesen beigazolta az egykorúak adatainak helyességét, a mennyiben a 23-ik szelvényben kétségtelen bizonyossággal megtalálták Teleki Mihály és felesége Vér Judit földi maradványait. Függelékképen a Teleki-nemzetség marosvásárhelyi levéltárának tevékeny őre iíj. Biás István, Teleki Mihály és Vér Judit temetkezésére vonatkozólag számos kiadatlan adatot közölt, melyek az előbb mondottaknak megerősítésére szolgáltak. Biró Venczel: Fass József. Erdélyi Muzeum. VIII. 65—92. 1., különlenyomatban megjelent: Kolozsvár. Stief J. 1913. 8°. 27 1. — A gondosan megírt dolgozat Vass József születésének századik évfordulója alkalmából (1813 márczius 19) látott napvilágot. Szerző nagy szorgalommal gyűjtötte össze Vass József életrajzi adatait s így sikerűit is róla eleven és világos képet adni. A magyar kegyestanítórend ezen kiváló tagját sokoldalú irodalmi tevékenység jellemzi ; mint latin philologus, magyar nyelvész és paedagogiai író egyaránt érdemes munkásságot fejtett ki. Mint történetíró, ma sem avúlt el. Történetíróvá Kolozsvárt lett, hol az ötvenes évek elején gr. Mikó Imre és gr. Kemény József vezetése alatt élénk irodalmi életre talált; Kolozsvár ebben az időben irodalmi központ volt, mely fel tudta kelteni a társadalom érdeklődését Erdély múltja és irodalma iránt és megteremtette az Erdélyi Múzeum-egyesületet is.