Századok – 1913

Történeti irodalom - Kovách Ernő; Galsai: Aradvár és Arad város ostroma 1848/49-ben. Ism. Knr. 550

550 TÖRTÉNETI IRODALOM. Aradvár és Arad város ostroma 1848—49-ben. Galsai Kovách Ernő 1848/49-iki honvédőrnagy naplója. Az előszót írta dr. Márki Sándor. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Juhász Ferencz. Aradon, 1911. Az aradi Kölcsey-egylet kiadványa, nagy 4. rét, 63 1. Az utolsó esztendőknek a szabadságharczra vonatkozó kiadványai, különösen Görgey István írásai és Görgey Arthur védőkönyvének magyar fordítása friss érdeket keltettek az utolsó nagy forradalmi küzdelem iránt. Egyébként is úgy látszik, elérkezik az idő, midőn lassan minden rejtett anyag megszólal, föllebbenti a még hallgató titkokat és a szabadságharcz tárgyilagos és komoly megítélésére vezérel. Máris lefoszlóban van sok fényes köd és előbukkanóban sok komor igazság. Az élet, a köziélek változik és e természetes forgandóságban átformálódnak az ítéletek. Ebből a szempontból érdemel figyelmet Kovách Ernő különben kis igényű feljegyzése a szabadságharcz egy szürke epizódjáról, az aradi harczokról. Igazságos, nyílt, kritikus katona mondja el élményeit őszintén, közvetlenül és nagyban hozzájárúl a fénybe borított korszak szükséges realizálásához. Adatai nem meglepőek Lakatos Ottó (Arad története) és Margitay Gábor (Aradi vésznapok) anyaga után,, de némely pontra mégis kiegészítik, frissen színezik azt és tárgyilagos következtetésekre utalnak. így kinőnek a lokális érdekből és valamivel többé válnak, mint az egyszerű kegyelet tárgyai. Az előszóban Márki Sándor, ki a naplót már használta Arad és Arad megye monographiájában, elmondja az egykori testőrhadnagy, majd honvédtiszt, mérnök, fegyházi igazgató életrajzát, a 3 kötetes naplójából [I. kötete a bécsi élményeket, II. kötete a szabadságharcában való részvételét, III. kötete aradi fogságát beszéli el], eddig közre adott részleteket. Juhász Ferencz a bevezetésben összefoglalja Berger várparancsnok viselkedését a városi hatósággal szemben, a császári ügyhöz való csatlakozását és a Maros bglpartján fekvő vár ostromának eseményeit 1848 nov. 13-áig, mikor a naplóíró Pozsonyból Aradra jött a 30. zászlóaljhoz. Ezután Kovách veszi át a szót és elbeszélését a bevezetés írója kíséri olykor felesleges, a magyarázatot újból megmagyarázó jegyzetekkel. Természetes, Kovách naplóinak II. kötetének csak egy része, az aradi érdekű fekszik a füzetben. Kovách az aradi ostrom szinte minden napjáról beszámol. Leírja az operácziós terepet, megrajzolja a 30.000 főnyi keverék lakosságú város hangulatát, jellemzi a várnép [1381 ember]: könnyelmű és mégis szerencsés viselkedését, festi az ostromló honvédcsapatok szellemét, állapotát, jellemzi a tiszteket, pontosan tudósít a harczokról, néha rendszertelenül és egymásba zavarva, de mindig elfogulatlanúl, katonai érzékkel, meleg lelkesedéssel és.