Századok – 1913

Történeti irodalom - Szentpétery Imre: Oklevéltani naptár. Ism. Dr. Závodszky Levente 52

-53 TÖRTÉNETI IRODALOM. zatába 29 helyett O-t tesz, ami egyre megy ; a naptárakban pedig római számokkal jelzi a tévedések elkerülése végett a hétköznapokat (feriakat), az egyházi ünnepek sorozatánál Knauznak egyes téves adatait (Desiderii, Donáti) helyesbíti, többet közülök, mint nem használatosat elhagy, — másokat azonban, még pedig nagy számmal a teljesség kedvéért felvesz, bár ezek csak a német birodalmi oklevelekben voltak használatosak. Gondosan átvizsgáltam adatait, Knauz nálunk használatos Kortanával összevetettem s az összehasonlítás után nyugodt lélekkel ajánlhatom bárkinek, mert adatai helyesek. Néhány csupán helyesbítő megjegyzést azonban nem hallgathatok el. Mivel főleg a középkori időadatok feloldására készült a naptár, a pünkösd után következő vasárnapok jelzésénél a középkori gyakorlatot is jelezhette volna a szerkesztő, nem csupán az újkorit s az ünnepek ülésénél a hazai szokást is, nemcsak a külföldit, mert hogy példát idézzek, hazánkban aug. 20-ikán nem kelteztek »in festő Bernardi abbatis«, az bizonyos. Knauz Szt. Bernát ünnepét aug. 21-re, s a XV. század második felétől márcz. 17-re teszi s ezt valószínűbbnek is tartom. Festum Henrici imperatoris nálunk nem júl. 13, hanem 14, sőt most: 15. Epiphania után csak rendszerint,de nem mindig a 3-ik vasárnap. Adorate Deum is és nem csak Adorate Dominum. — Andreae ap., Aniani ep. és Stephani protomart.-hoz ki lehetett volna tenni a »Translatio«-t is. — Ascensio Domini-t inkább úgy határoznám meg : Vocem iucunditatis után, nem pedig Exaudi előtt való csütörtök (40-ik nap húsvét után), mert két Exaudi vasárnap van, egyik húsvét után a 6-ik, a másik pünkösd után az 5-ik. — Cassianuslioz ki kellett volna tenni ep. mart., mert helyes a Knauz-nál található is, de az ep. conf. Cipriani mellé Cypriani-t, szintúgy Cirilli mellé Cyrilli-t legalább zárójelben adnám, szintúgy Narciscihez, Narcissi-t — Hipolyti nyomdahiba Hippolyti helyett, — Pentecoste-hez hozzá tettem volna : 50-ik nap húsvét után. — Stephani s. regis —depositió-ja nem aug. 20., hanem 15, s az elevatio-ja 20. — A római naptárnál (14. 1.) emlékeztető szó : immo helyett jobb : milmo, mert ebben legalább fel van tüntetve a július (il) is, míg immo alatt júniust vagy januárt is lehet gondolni. — Grotefend : Momjul-t említ. Az Aimunciatio Mariae és a vigília (15.1.) magyarázatával azonban nem értünk egyet. — A középkori oklevélkiállító forum teljes tudatában volt, hogy azon a napon nagycsütörtök (Coena Domini), nagypéntek (Parasceve), nagyszombat (Sabbatum sanctum), avagy gyertyaszentelő (Annunciatio Mariae) ünnepet ülik, avagy sem. — Mindegyik ünnepnap. A mise, a templom belső dísze élénken figyelmeztette az ünnepre, ezért el sem hibázhatták s igen is figyelembe vették az oklevelek keltezésénél is, főleg az egyháziak. Hasonlóképen a vigiliáknál is tekintetbe kell venni, hogy milyen