Századok – 1913

Értekezések - DR. ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király római császári koronázása - 481

ZSIGMOND KIRÁLY RÓMAI CSÁSZÁRI KORONÁZÁSA. 493 VII. Henrik Olaszországba érkezte előtt egy pápai legátus kezébe tett le, a harmadik pedig a tulajdonképeni koronázási eskü, a melyet az új császár a koronázás alkalmával tesz le. A szerződés e pontja ellen a királyi követek kifogást emeltek. Kifogásolták, •mint látszik, a juramentum securitatis letevését, a melyet Zsigmond már 1418-ban a konstanczi zsinaton letett volt, a midőn V. Márton pápától elismerését kérelmezte és meg is nyerte.1 A végleges szöveg ehhez képest módosult is, abban csak általánosságban van szó a király által leteendő eskükről, a melyeket >>tam de consuetudine, quam de iure« letenni köteles, a nélkül, hogy azok e pontban részletezve volnának. A 3. pontban a királyi megbizottak kötelezik magukat, hogy a király nevében leteszik azt az esküt, a melyet a király le szokott tenni, mielőtt Olaszország területére lép, illetve mielőtt ott bárminemű iurisdictiót gyakorol. Ez volt az előbbi pontban említett három eskü közül a második. Kötelezettséget vállaltak továbbá arra is, hogy ezt az esküt a király a pápának magának vagy megbizottainak újból le fogja tenni. Az április 7-iki consistoriumban ezt az esküt a királyi megbizottak le is tették és a megegyezés végleges szövege erről az esküről, mint a királyi megbizottak által már letett esküről szól, azzal, hogy a király személyesen is le fogja majd azt tenni. A 4. pontban az eredeti fogalmazvány szerint a királyi megbizottak megígérik, hogy ha a király akár Viterboba, akár Rómába jön a pápához, csakis azokat fogja magával mint kíséretet hozni, a kik jelenleg vele együtt Sienában tartózkodnak. Kötelezi magát arra, hogy nem fog olyasvalakit kíséretében magával hozni, a ki az egyház, illetve a pápa ellensége. Ez a végleges szövegben oda módosult, hogy tudva nem fog magával ilyes valakit hozni, ha pedig valakiről utólag kitudódna, hogy az egyház vagy a pápa ellensége, azt vagy azokat a pápa kívánságára tüstént el fogja távolítani. Az 5. pont utal arra, hogy a királynak Rómába jövetele nem tisztán a császári korona elnyerése végett történik, hanem hogy ez alkalommal az egyház, az egész kereszténység, valamint Olaszország érdekeit és békéjét érintő kérdések is tanácskozás alá fognak vétetni. Az eredeti fogalmazvány szerint a királyi megbizottak szavatosságot vállalnak, hogy a király e kérdések felől a pápával tárgyalásokat fog folytatni megérkezte után és ha a tárgyalások a császárkoronázás előtt nem volnának befejezhetők, a császárkoronázás után még 2—3 hónapig Rómában 1 1418 január 23-án L. Fila<trc bíbornok naplóját Fi ike-n'l: Quellen und Forsi h ingen zur Geschichte des Konstanzsr Korzils, 237. lap.