Századok – 1913

Értekezések - DR. ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király római császári koronázása - 481

494 Dlí. ÁLDÁ9Y ANTAL. íog időzni és nem fog onnan előbb távozni, hacsak a pápa ehhez nem adja beleegyezését. Ez a pont teljesen megkötötte volna a király kezét tartóz­kodása időtartamára nézve. Az egyezség végleges szövege lénye­gesen megváltoztatta az eredeti tervezetet. Benne arról, hogy Zsigmond mennyi ideig tartózkodjék Rómában, szó sincsen, valaminthogy a koronázás előtti tárgyalásokról sem tétetik benne említés. A végleges szöveg a király tartózkodása tartamá­nak megállapítását — a koronázás után — a pápa és a király közös megegyezésére hízza, azonkívül a tanácskozás tárgyaiul a végleges szöveg csakis a kereszténység és Olaszország békéjét, jelöli meg, az eredeti fogalmazvány kitétele >>. . . pro pace trac­tanda ... et ecclesie sancte dei. .. « kitétel elmaradt, a minek magyarázata valószínűleg abban keresendő, hogy a február 14-iki pápai bullával az egyház békéjét helyreállítottnak, vagyis a pápa és a zsinat közti konfliktust befejezettnek tekintették.1 A 6. pontban igéret foglaltatik arra nézve, hogy Zsigmond IV. Eugen pápát mindenkor való, igaz és törvényesen meg­választott pápának fogja tekinteni és tartani, és azon lesz, hogy az összes királyok, fejedelmek, egyházi és világi személyek őt ilyennek tartsák és ismerjék. Mindenképen rajta lesz a király, hogy a pápa, a míg él, névleg is, valósággal is pápának tekin­tessék, békében, senki által méltóságában nem háboríttatva éljen és megígéri, hogy a pápát és az egyházat meg fogja védel­mezni ; a minthogy erre jog szerint kötelezve is van. A végle­ges szövegben ez a pont is több tekintetben változott, így el­maradt az a rész, a melyben a király kötelezi magát, hogy gon­doskodni fog, miszerint a pápa békében élhessen, viszont Zsig­mond kötelezte magát hiven és őszintén (pura corde), tehetsége és tudásához képest a pápát és az egyházat megvédelmezni, »quantum cum deo poterit« a menynyire ezért Isten előtt felelős­séget vállalhat. A 7. pontban a pápa megígéri, hogy a királyt kegyesen és az őt régi szokás szerint megillető módon fogja fogadni és mi­helyt jöttéről értesül, a határig a bíbornokok közül néhányat prelátusokkal együtt fog küldeni és vele és kíséretével szemben az ót megillető tiszteletet fogja tanúsítani az egyházi állam egész területén. A végleges szöveg e pontot csak annyiban vál­toztatta meg, hogy az egész egyházi állam területe helyébe azo­kat a területeket tette, a melyeket a király vagy kísérete út­közben érinteni fognak. A 8. pontban a pápa kötelezi magát, hogy a királyt június-1 R. Т. Д., X. kötet, 713. oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents