Századok – 1913

Értekezések - DR. ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király római császári koronázása - 481

492 Dlí. ÁLDÁ9Y ANTAL. hogy a megbízottak megegyeztek a császárkoronázás módozatai tekintetében és a megegyezésről fölvett iratot elküldték Zsigmondnak Sienába, hogy ahhoz hozzájáruljon. Ügy látszik azonban, hogy a márczius 30-i tanácskozáson nem hárultak volt el az összes nehézségek, mert a sienai követek április 5-én kelt jelentésükben kiemelik, hogy időközben mindent elkövettek a megegyezés létrejötte érdekében. Tárgyalásokat folytattak a pápával, a bíbornokokkal és a király követeivel, időközben Siena városa meg is sürgette őket, lelkükre kötve újból is a közbenjárást pápa és király között.1 így következett el virágvasárnapja, április 5-ike, a midőn a sienai követek részt vettek a pálmaszentelés ünenpélyén és utána a pápánál kihallgatáson voltak, a mely alkalommal újból is a megegyezés érdekében interveniáltak. Jelenlétükben fogadta aztán a pápa Thallóczyt, Schlicket és Siercket és ez alkalommal megtörtént a végleges megegyezés, a melynek ünnepélyes írásba foglalása és kihirdetése másnapra, április 6-ra tüzetett ki.2 Nem tudni mi okból, ezt nem tartották be és a megegyezés kihirdetése, valamint a királyi követek által az eskü letevése, április 7-én történt meg. II. A király és a pápa között kötött megvezésnek úgy márczius 29-én kelt fogalmazványa, valamint az április 7-iki végleges szövege reánk maradt. A két szöveg között többrendbeli lényeges eltérés van, mint az időközben folytatott tanácskozások eredménye. Az 1. pontban megállapodás történik arra nézve, hogy Zsigmond április folyamán a Viterbóban tartózkodó pápát fel fogja keresni. Ez a pont némi stiláris módosításon ment keresztül és úgy került be a végleges szöveg 1. pontjába. A fogalmazvány 2. pontjában a királyi megbízottak kötelezettséget vállalnak arra, hogy Zsigmond le fogja tenni a szokásos háromféle esküt, illetve mindazon esküt, a melynek letevésére úgy a szokás, mint a joggyakorlatok alapján kötelezve van és pedig vagy magának a pápának, vagy az általa designált követ, illetve követek kezébe. Az e pontban említett háromféle eskü minden valószínűség szerint a VII. Henrik által annak idején letettekkel azonos. Ezek között az első a juramentum securitatis, a melyet a király elismertetése után tesz le, a másik az, melyet 1 Ezt az április 5-i jelentésből tudjuk. Ugyanott, 452. szám. 2 Ugyanott.