Századok – 1913

Történeti irodalom - Karácson Imre: A Rákóczi-emigráczió török okmányai. 1717–1803. Ism. –ch –e 49

-50 TÖRTÉNETI IRODALOM. külön memorandummal fordult a portához, melyben főként a Törökországba menekült kuruezoknak kétezer főnyi lovas és ezerötszáz főnyi gyalogos csapattá való szervezésére vállalkozott megfelelő anyagi támogatás mellett. A porta Bercsényi eszméjéhez, — bizonyára a memorandumban szükségelt anyagi feltételek kilátásba helyezésével, — hozzá is járult, sőt Bercsényit Drinápolyba rendelvén, a szervezés munkálataival haladéktalanul meg is bízta. A Bercsényitől török pénzen fogadott csapatok, melyekhez a Khotinban tartózkodó gr. Esterházy Antal katonái is csatlakoztak, az Erdély visszafoglalásával megbízott török hadosztályokkal, — de valószínűleg a két magyar vezér közvetlen részvétele nélkül, — 1717 nyarán be is törtek Erdélybe, a nélkül azonban, hogy a Belgrádot ostromló császári csapatok hadműveleteit ezzel megzavarhatták volna. 1717 október 10-én Rákóczi fejedelem is megérkezett Gallipoliba, majd innen szultáni felhívásra Drinápolyba utazott. A porta ettől fogva Rákóczit vendégének tekintvén, utazása összes költségeit viselte, Drinápolyban pedig ötszobás lakást rendeztetett be számára. Az 1717 aug. 16-i belgrádi vereség után azonban a porta háborús kedve tűnőben volt ; a Bercsényitől és társaitól összetoborzott csapatokra nézve időnként tettek ugyan intézkedéseket, s magával a fejedelemmel is tárgyaltak, de mindez csak látszat volt, mert a porta tulaj donképen a békés megegyezést óhajtotta. A pozsareváczi békekötés még nem történt meg s a porta (1718 junius 3.) már is intézkedett, hogy »Rákóczi király« számára »alkalmas tengerparti lakásról kell gondoskodni» s ezzel lemondott arról a szándékáról, hogy Rákóczit Magyarországba visszasegítse. Konstantinápolyba rendelte egyébként Bercsényi, Forgács, Esterházy, Máriássy, Csáky stb. táboí* nokok családjait is, részökre ugyancsak megfelelő napi ellátást biztosítván. Rákóczi számára pl. napi 9021 akcset rendeltek. A porta eredeti terve szerint Rákóczi és az emigráczió többi tagja részére Konstantinápolyt jelölték ki állandó tartózkodási helyűi ; <e terv a török fővárosban időközben pusztító tűzvész miatt nehézségekbe ütközvén, Rákóczi udvarával Böjükderébe, majd Jeniköjbe ment, hol 14 kisebb-nagyobb házban helyezkedtek el, melyek napi bére 323 akcséra rúgott. Ismeretes, hogy a porta a bécsi udvar kívánságára Rákóczinak és társainak Konstantinápolyból való eltávolítását megígérte (erről Mikes a XXXIII. levélben ír). Rákóczi ekkor Rodostót választotta végleges lakóhelyéül; a porta 1720 januáriusában már intézkedett alkalmas szállások (24 ház) bérletéről ; a fejedelem mellé nyolczvan főnyi díszőrséget rendelt, s megengedte, hogy »a nevezett királynak és alattvalóinak a mennyi állatjuk csak van, azok számára a város közelében némely birtokosoknak rétjei lefoglaltassanak s azok bérlete a szokásos módon a kincstár által megadassék«. Érdekes, hogy azok az örmények és görögök, kik Rákóczi szolgálatába