Századok – 1913

Történeti irodalom - Karácson Imre: A Rákóczi-emigráczió török okmányai. 1717–1803. Ism. –ch –e 49

TÖRTÉNETI IRODALOM. 51 szegődtek, e czímen adómentességre tartottak számot, s külön szultáni rendeletre volt szükség, hogy adójukat ezen túl is megfizessék. Rodostóban telepedtek meg a fentemlített kurucztábornokok is, kik közül idáig különösen gr. Esterházy Antal ment át sok hányattatáson és nélkülözésen ; a kötetben számtalan okirat szól erről. A rodostói emigráczióból legelőször (1722 ápr.) Csáky Mihály családja vált ki, mely a nagybefolyású rokonság közbenjárására Erdélybe visszatérhetett, maga Csáky azonban holtáig száműzetésben maradt. 1722 aug. 10-én elhalt Esterházy Antal, kinek felesége és háznépe azután a porta költségén Lengyelországba költözött ; 1723 februáriusában Horváth Ferencz, a fejedelem kapitihája is elhúnyt, kinek utóda Pápai Gáspár lett. 1725 nov. 6-án Bercsényit is elvesztette a fejedelem, s ugyanekkor >>Rákóczi mellől negyvenhármán, férfiak és asszonyok, családjaikkal s hozzátartozóikkal Lengyelországba távoztak«. A porta 1728 szeptemberében Rákóczi napi tartásdíját a válságos pénzügyi helyzet miatt 4000 akcséra szállította le, s bár 1731-ben a régebbi tartásdíjat visszaállították, Rákóczi ettől fogva teljesen visszavonulva élt, eladta paripáit, vadászati felszerelését, s csak ritkán hagyta el palotáját. A porta a rodostói magyarokról Rákóczi halála után is gondoskodott ; a tartásdíjakat pontosan megfizette, sőt magára vállalta azon adósság megfizetését is, melyet Rákóczi hátrahagyott, a nélkül, hogy a fejedelemtől időközben Rodostó környékén szerzett ingatlanokat ennek fejében lefoglalta volna. A kiadványban több okirat szól az elhalt fejedelem fiának, Józsefnek konstantinápolyi és csernavodai tartózkodásáról (1737. szept. 20.—1738. nov. 21.). Józsefet a porta köztudomás szerint a III. Károly ellen újból megindult háborúban akarta felhasználni, azonban teljesen eredménytelenül. 1739 januárius 22-től gr. Csáky Mihály lett a rodostói magyarok básbugja, — »valamennyi között legmegbízhatóbb és legtapasztaltabb lévén« ; a porta reábízta »a magyarokat illető ügyek« elintézését, a rendetlenkedők megfékezését és megfenyítését, s az elhunyt József herczeg hagyatékának kezelését. 1757 decz. 7-én Csáky is elhalt s ekkor (1757 decz. 25.) br. Zay Zsigmond, Mikes »Zay úrfi«-ja lett a básbug, de már 1758 november 19-től fogva Mikes Kelemen viselte ezt a méltóságot 240 akcse napi fizetéssel. Mikes (megh. 1761 okt. 2.) utóda Pápai Antal lett, kit (1775) Szakmári András követett. Az utolsó básbug Szakmári János volt 1783-tól, ki a napi 30 akcse ellátási díjat még 1811-ben is megkapta a portától. Az ez évi számadási feljegyzés egyúttal az utolsó adat az emigráczióról ; azontúl a porta Rákóczi nevéért és emlékeért tartásdíjat senkinek sem fizetett, mert ekkor már magyarok sem éltek Rodostóban. A kiadvány értékét a Thallóczytól meleg közvetlenséggel megírt Előszó kellően kiemeli : »Nemcsak a történetírás veszi majd hasznát 3*