Századok – 1913
Tárcza - Erdélyi László: Az első adó elméletéhez 466
468 TÁRCZA. csatoltam kétségemet ily szavakkal : »Egyébként amaz oklevélben nem igen lehet bízni.«1 A bizalmatlanság okáúl kifejeztem Újudvar és Csurgó 60 márkányira s esetleg még többre számított szabad dénárait, a minek a Kálmán-kori pénzszámítás alapján 1800 szabad bérlőcsalád, tehát körülbelül 9000 szabad lakos felelt volna meg két faluban, a XII. század végén, nem számítva az ugyanott akkor okvetlenül fölveendő sokkal nagyobb számú szolga és szabados lakosságot.2 A bizalmatlanság másik kifejezett oka az oklevélnek az a gyanús adata, hogy egy királyné maga egyszerre 55 falut adományoz egyetlen johannita új monostornak ! Ehhez járul, hogy az oklevél a jeruzsálemi johannita ispotály összes jogait a székesfehérvári johannita monostorra ruházza Magyarországon, mégis 1217-ben a jeruzsálemi johannita ispotályos ház összes magyarországi népei kapnak fölmentést a szabad dénárok stb. közszolgáltatások terhe alól. E szembetűnő nagy nehézségeket Hóman nem oszlatta el. Én már z első alkalommal három bizalmatlansági okot fejeztem ki. Hóman azt mondja, hogy az én összes — szerinte két — érvemet megczáfolta. Második érvem volna szerinte a Fejér kiadásában hibásan »Mare«-nak szedett »Marc« falu. Hóman csak ezt az egy hibát igazította ki, talán nem is idegen segítség nélkül. De míg csak Knauz és egy régi átirat alapján akarta kiigazítani, kétségemet fönntartottam. A legközelebbi alkalommal véletlenül megtaláltam az Országos Levéltárban magát az eredeti oklevelet s meggyőződtem Knauz javításának helyességéről. A többi három nehézségem még nem oszlott el. Hóman tehát, ki velem körülbelül egy időben födözte föl az eredetit, talán megint avatott jó barátjának figyelmeztetésére, későn és alaptalanúl áll elő a felületesség vádjával, s nagyon korán akarna diadalt ülni a többi három nehézség eloszlatása nélkül. Az 1211. évi oklevél 50 hospes család szabad dénárairól szól. Ellenfelemnek ez nem elég annak igazolására, hogy a hospesek, vendégek is fizették a szabad dénárokat. Neki hospes-község kell. Hát legyen nyugodt, t. ellenfelem, az 50 házból elég tisztességes falu került ki, hiszen úgy a tatárjárás előtt, mint Mária Terézia urbáriumában is már -30 ház elegendő egy normális úrbéres község közös terhének a viseléséhez. Hogy pedig az a szabad dénárok nevű jövedelem föklbér volt-e vagy országos adó, épen ez a főkérdés. E kérdést egyoldalúan eldöntöttnek venni s ezt érvül használni logikai hiba. Az analógiákat jól fel lehet használni összehasonlításokra és 1 Az első állami egyenes adó elmélete. 15. 1. 2 Újra fölhívom rá a figyelmet, hogy 1900-ban Csurgón 514 ház volt 3672 lakossal, Újudvaron pedig 129 ház 782 lakossal, a két községben tehát együttvéve 643 ház 44-54 lakossal. Vájjon hétszáz évvel ezelőtt ugyanazon két községben lehet-e föltételezni háromszor annyi szabad telepes házat s nem tudom hányszor annyi szolga- és szabados-házat ?
