Századok – 1913

Tárcza - Erdélyi László: Az első adó elméletéhez 466

466 TÁRCZA. Széchenyi (a Hitel harmadik kiadása 197. 1.) ezt írja : »A Magyarnak vezérek alatti volta, születése ; sz. István, szent László ideje : gyermekkora. I-ső Lajos s Mátyás alatti : serdülő ideje. Mária Therézia alatti : fiatalsága. Mi vagyunk férfiai.« Széchenyi tehát úgy indúl el a felosztásban, mint Csaplovics. Később eltér tőle s öregebbnek mondja az 1830-iki magyart, mint Csaplovics. De mikor férfikorában látja Széchenyi a nemzetet, ennek az életkornak inkább az első felére gondol s nem a másodikra : vagyis nem nagyon messze távozik az életkor meghatározásában Csaplovicstól. Egyáltalán Csaplovicsnak idézett fejezete egészben véve is hasonló a Széchenyiéhez, mert Csaplovics is a magyar múltnak kicsinylésére tanítja olvasóit. A múltnak rajzában Csaplovicsnak egy példáját is megtaláljuk Széchenyi Hitelében. Csaplovics ugyanis (id. h. 129.1.) ezt mondja : »Selbst die Clerisei stahl damals (Szt. László korában), was sie erwischte, und es ward in II. Dec-ret Cap. 13. festgesetzt, dass die Cleriker, welche Gänse. Hühner, Aepfel u. dergl. stehlen, mit Ruthen gepeitscht werden sollen.« Széchenyi pedig ezt írja (198. 1.) : »hogv jóval előbb az országgyűlésen azon határozás tétetett szükségképen több eféle rendszabások közt : hogv az ország előkelőinek s papoknak ezentúl lopni szabad ne legyen s. . t S. Ladis. L. cap. 1., 13. etc. . . .« Nem egészen lehetetlen, hogy Csaplovics nénnkép hatott az idézett pontokban Széchenyire. De ennek a hatásnak megállapítása nem nagyon lényeges. Fontosabb az, hogv Csaplovics ugyanolyan általános történetphilosophiai praemissából indult ki, mint Széchenyi. Es ez a praemissa őt is ugyanoly magyar történeti felfogásra késztette, mii t Széchenyit. Ez az egyezés is bizonyítja azt, hogy Széchenyinek felfogása- a magyar múltról nem Benthamból van átvéve s Széchenyi korszakalkotó jóslata nem az inspiratio rögtönzése, a hogy Kemény Zsigmond írja alapvető essayjében. Ellenkezőleg, a múltnak az a rajza és az ismert jóslat szoros logikai kapcsolatban vannak Széchenyi általános történetphilosophiájával. Csaplovics, ki szintén e philosophiából indult ki. ugyanoly eredményre jutott, mint Széchenyi. Csakúgv lenézi a régi magvar világot, mint reformátorunk, megállapítja a folytonos haladást is, csakhogy jóslatot nem formuláz. AXQYAL DÁVID. AZ ELSŐ ADÓ ELMÉLETÉHEZ. Tudományos kérdés megvitatásában a többszöri felszólalásnak nemcsak az lehet a czélja, hogy új meg új adatokkal álljunk elő, hanem az is, hogy a félreértéseket tisztázzuk s a tulajdonképeni érvekről ne engedjük a figyelmet elterelni. Az alapvető érvek és adatok természetesen az első fejtegetésekben legteljesebbek, s azért