Századok – 1913

Történeti irodalom - Kont I.: Biblogapraphie française de la Hongrie. (1521–1910.) Ism. Marczali Henrik 452

452 TÖRTÉKE FI IRODALOM. Bibliographie française de la Hongrie (1521—1910). Par J. Kont. Paris, Leroux, 1913. 8°. XVI+325. I.1 A Tekintetes Akadémia minden tagja tudja, mink volt dr. Kont Ignácz párisi tanár és mit vesztettünk benne. Ifjan került Francziaországba, ott meghonosodott, állásra, hírnévre tett szert, de lelkében mindig megmaradt magyarnak. Tőle telhetőleg ápolta a franczia-magyar szellemi érintkezést. Kötetekre mennének azok az ismertetések, melyekben magyar művek tartalmát és irányát mutatta be a franczia olvasóközönségnek a legelőkelőbb tudományos és szépirodalmi folyóiratokban. Szorgalma és buzgósága még ezzel sem elégedett meg. Két művében : »La Hongrie littéraire et scientifique« és »Étude sur l'influence de la Littérature française en Hongrie« (1772—1896), tüzetesen, nagy lelkiismeretességgel folytatja ismertető munkáját és a mellett pontosan megállapítja azokat a kapcsokat, melyek a felviruló magyar irodalmat a delelőjén álló francziához fűzik. Mindkét művet díjával tüntette ki a franczia Akadémia. Tevékenységének eredményei nem múlnak el és emlékét kegyelettel őrzi mindkét hazája. E tevékenységének utolsó és igen jelentékeny gyümölcse a »Bibliographie française de la Hongrie«. E könyv befejezése után érte őt utói a halál. A javítást még ő végezte, de készen már nem láthatta a terjedelmes könyvet. Bizonyára Kont elhunyta miatt történt az a mulasztás, hogy a most megjelent könyvön nincs semmikép jelezve a M. T. Akadémia azon hathatós támogatása, melylyel Tehetővé tette a gyűjtemény kiadását. Bevezetésében elsorolja a magyar történet azon mozzanatait és eseményeit, melyek. legélénkebb visszhangot keltettek a franczia irodalomban. Lehet mondani, így szól, hogy a XVII. század, Bethlen Gábor trónra lépése óta a szatmári békéig, legérdekesebb a két ország érintkezését illetőleg. Ez érintkezést nemcsak a nyomtatványokból lehet tanulmányozni, hanem a külügyminisztérium levéltárának »Hongrie« nevű osztályában (fonds) is, mely osztály csaknem kizárólag e korszak iratait foglalja magában. Bethlen, Tököly s Rákóczi nagyon ismert nevek voltak akkor Francziaországban ; életük és tetteik még a regényírókat is foglalkoztatták. Ez az érdeklődés hanyatlóban volt a XVIII. század folyamán, de annak vége felé újra feléled. Napoleon kitűnően van tájékozva hazánk állapotai felől és midőn a béke helyreállott, megkezdődik a tudományos kutatás, melynek Beudant geológiai utazása szolgál bevezetéséül. A reformkorszak ébren tartja ezt az érdeklődést, melyet a forradalom után még fokoz az emigránsok irodalma. A ki-1 A M. T. Akadémia 1913 máj. 26 iki ülésén felolvasott jelentés.