Századok – 1913

Történeti irodalom - Kont I.: Biblogapraphie française de la Hongrie. (1521–1910.) Ism. Marczali Henrik 452

TÖRTÉNETI IRODALOM. 453 egyezés után különösen Sayous igyekezett magyar szellemű munkáival ismertetni Magyarországot. Legújabban a »Revue de Hongrie« szolgálja ezt a czélt. \ Az anyagot a párisi nagy könyvtárak, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára és b. Rothschild könyvtárának kiadott jegyzéke szolgáltatták legnagyobb részben. Az anyag összeállításában tervszerűen, módszeresen jár el. Bizonyos keretet tiiz ki magának, melynek kitöltésén nagy szorgalommal fáradozik, bár jól tudja, hogy bibliographusnál mindig csak jámbor kívánság marad a teljesség. A könyveket és röpiratokat illetőleg a XVIII. század kezdetéig volt igen becses élőmunkája, gr. Apponyi Sándor publicatiója, melynek értékét készségesen elismeri, noha ugyanazon korból ő jóval többet mutathat ki. Ezen a téren mintáiul szolgáltak Bengeseo franczia-román és Petrovics franczia-horvát-szerb könyvjegyzékei. A könyvön kívül befogadja a folyóiratok és szemlék czikkeit is, mert különösen az utolsó században főképen ezekben ment végbe a Magyarországra vonatkozó anyag közlése. Kizárta ellenben az egész franczia latin nyelvű irodalmat, úgy a középkorit, mint az újabbat. Kizárja mindazt, mi csak állítólag •és nem valósággal vonatkozik Magyarországra. Kizárja mindazt, mit magyarok irtak franczia nyelven, de mi nem í vonatkozik hazájukra. A Horvátországra vonatkozó irodalmat csak annyiban tünteti fel, a mennyiben az a magyar-horvát viszonyokat tárgyalja. Kihagyja végre az ujságczikkeket is. Viszont az egyes fontos munkákról szóló ismertetéseket vagy egyes kiváló férfiak emlékére" vonatkozó czikkeket gyűjti s összefoglalja. így a 113. lapon össze van állítva a Munkácsyra, a 121. lapon a Liszt Ferenczre, a 125. lapon a Mikszáthra vonatkozó irodalom. Sajnos, Jókaira nézve nincs meg ez az összeállítás. De ez a tartalomnak csak egyik része. Az 1521-től 1910-ig megjelent könyvek, röpiratok és szemlék magokban is 200 lapot töltenek meg. Elrendezésük az, hogy az egyazon évben megjelent munkák betüsoros rendben következnek egymásután szerzőik neve szerint ; végül pedig a névtelenül megjelent czikkek sorakoznak hozzájuk. A második része kézirati anyagot foglal magába, a nagy nyilvános könyvtárakból és levéltárakból. Többnyire meg van jegyezve az is, ha az illető irat vagy okmány ki van adva. Ez a kézirati anyag a Nemzeti Könyvtár, az Akadémia, az Arzenál, a Mazarine, a Sainte Geneviève, a hadügyi, a képviselőházi és a lengyel könyvtár idevonatkozó írásait tartalmazza. Ki e könyvtárakban dolgozott, legjobban tudhatja, minő fáradsággal jár az egy collectióban elszórt, néha csak egy-két lapnyi Hungaricumok