Századok – 1913
Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419
444 MÜLLER FRIGYES. mint szentet különböztették meg tőlük. A kérdéses helyet csak úgy lehet olvasni : Stephani, primi regis Ungarorum. Ezt az uralkodási évek számítása is mutatja (2). Ha logikát követelnénk, a hol nincsen helye, arra a következtetésre jutnánk, hogy Sz. István még önmagát sem tekintette királynak koronázása előtt. A középkor szülöttje előtt király a tényleges hatalom alapján és a szentegyháztól felkent király különböző fogalom volt. Ezen megkülönböztetés jutott kifejezésre a kérdéses helyen. Nagyon feltűnő továbbá ez a hely : >>interventu, consilio et consensu domini Anastasii abbatis de monasterio sancti Martini«. Azt várnók, hogy a pannonhalmi apát mint kérő jelenjék meg a király előtt, nem pedig mint interveniens, sőt mint olyan, a ki consensusát adja. Legegyszerűbben úgy fejthetnők meg ezt a nehézséget, ha ezt a helyet is a hamisító interpolatiójának tekintenék. Anastasius Dominicus elődje volt. Meglehet, hogy a mint ennek jelenlétét kiemelte, úgy Anastasiusnak tanúságát is aláhúzni igyekezett. Csak azt nem érthetnék, miféle segítséget várhatott holt embertől ? Minden valószínűség szerint máskép áll a dolog. Az interventio és consensus t. i. nem vonatkozik az egész oklevélre, hanem csupán a pannonhalmi monostor létesítésére és montecassinoi minta szerint való berendezésére. Ez, mint az oklevél maga mondja, Sz. István uralkodásának legkezdetén történt. Ügy látszik, Anastasius Géza utolsó éveiben nagy befolyással rendelkezett és az erélyes királyné kedveltje volt.1 Oklevelünk narratio-ja azt sejteti, hogy István uralkodásának első éveiben gondnok szerepe jutott Anastasiusnak (csak túltengő szellemi befolyásra kell gondolni). Ezen feltétel mellett nem lenne feltűnő consei susának említése. Az oklevél keltezése is vitás. Kaindl 1002-t szeretne olvasni 1001 helyett.2 Mátyás Flórián is sejteti, hogy a hely nem egészen világos.3 A Marczalitól közölt hasonmás 1001-et tüntet fel. Ugyanezt mutatja az Erdélyi Lászlótól közölt photographiai másolat. Ezt azonban a hamisító hibájának minősíthetnők. A két másik időmeghatározásból következik, hogy az eredetiben 1002-nek kellett lennie. Indictio 15 és Sz. István uralkodásának második éve 1002-vel hangzik egybe, nem pedig 1001-gyel. Ezzel pedig minden további combinatio fölöslegessé lesz. A keltezés után, tehát az eredeti oklevél szövegén kivűl, van a kolostor birtokainak rövid összeírása. A hamisító e részre 1 V. ö. Sz. Bruno elbeszélését, Vita s. Adalberti SS. IV. 16. és 23. fej. 2 A. f. ő. G. 82., 625., 2. jegyzet. £ Font. dorn. I., 101.
