Századok – 1913
Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419
A NAGYOBB GELLÉRTLEGENDA FORRÁSAI ÉS KEI-ETKEZÉSE. 443 javára kiadott.1 Szerinte a terjedelmesen leírt perből megállapították, hogy »de totius Nitriae theloneis . . . sanctum regem Stephanum tertiam partem dedisse beato Ypolito«.2 Azt nem tudjuk ugyan, hogy uralkodása kezdetén vagy vége felé adta-e Sz. István a zobori monostornak Nyitra megye vámjának harmadát, de ismételjük, nincs tudomásunk arról, mennyiben különbözött Magyarországnak belállapota 1001-ben attól, a mely 1030 körűi állhatott fenn. A zobori oklevélből azt is látjuk, hogy a királv nem volt a monostor pártján, sőt a mennyire lehetett, húzta-halasztotta a pert. Az oklevél írója — Gottfried zobori apát maga — rendkívül hevesen kikel a nagybefolyású királyi adószedőkkel szembeni Az erőszakoskodásnak oka az volt, hogy a Németország és Csehország ellen folyt harczokban az összes birtokviszonyok megzavartattak.3 Pozsony a legerősebb végvár volt, a melyért épen ezen harczokban legelszántabban harczoltak. Képzelhetjük, hogy a mi Zoborral megesett, attól Pannonhalma sem menekült. Ha ennek nem volt Gottfriedhoz hasonló, erélyes apátja, teljesen el is veszthette jogigényeit. Ily módon ehdegeníthették a kolostor Kortó és Murin nevű birtokait is.4 A zobori oklevélből megtudjuk, mennyire törekedtek a kolostor zsellérei, hogy azon zavaros időkben függetlenítsék magukat a kolostortól. Az tény, hogy a király 1137-ben adományoz valamit a pannonhalmi monostornak, még nem bizonyítja, hogy ugyanaz nem volt-e régente már a monostoré. Az a sok pusztítás, a mely Sz. István halála óta érte Magyarországnak nyugati részeit, elfogadhatónak tünteti fel a fennforgó nehézségek ilyen megoldását. Karácsonyi az oklevél következő helyét is kifogásolja :5 »Stephani primi regis Ungarorum«. ö úgy olvassa : Stephani primi, regis Ungarorum. Ellenkező esetben — azt mondja — Sz. István nem ismerné el atyját királynak. Első Istvánnak pedig azért nevezi az oklevél, mert II. Istvántól meg akarja különböztetni, a mi által be van bizonyítva, hogy legalább a postscriptum II. István előtt nem keletkezett. Ha tényleg ez volna a hely értelme, nem primus, hanem sanctus állana Stephanus mellett. Nincs az az eset, hogy elsőnek nevezték volna Sz. Istvánt a többi Istvánnal szemben, mindig 1 Hasonmását közli Fejérpataky, Kálmán király oklevelei (Ért. a tört. tud. köréből 15. k.). 2 Fejérpataky id. h. 42. 1 3 V. ö. a második zobori oklevelet is, ugyanott. 4 V. ö. Karácsonyi fejtegetéseit i. h. 164/65. 1. 5 Id. h. 150. 1.