Századok – 1913

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419

442 MÜLLER FRIGYES. tibus, vectigalibus vinumque (így !) hospitum, quod in praediis eorum excresceret, ne parrochiano episcopo pertinere videretur, sed magis abbati eiusdem monasterii . . .« A »vinumque hospitum«, mivel már előtte meg van írva »decimationem ... de vineis«, legalább is fölösleges. A constructiós hiba (helyesen : de vinoque) is mutatja, hogy ez a hamisítónak betoldása. Űgv látszik, Sz. Istvánnak adományát úgy értették a somogyi tizedet illetőleg, hogy csak az adományozás idejében fennállott helységekre és telepekre vonatkozott, míg az utána keletkezettek a püspöknek fizették tizedüket. Ez kiviláglik egv 1230-iki oklevélből. A pápai legátusnak átadott perirat értelmében a monostor néhány új telepnek a tizedét is visszaköveteli, mivel azoknak szláv lakosai »non plures habent annos quam VIII, ex quo destruere et colere coeperunt silvas de Seliz, quae silvae semper a tempore sancti regis de apibus et porcis et aliis animalibus nobis persolvebant décimas«.1 Erre az esetre természetesen még nem terjedhetett ki az eredeti oklevél. Mikor a gyakorlatban először előfordúlt, úgy látszik, a veszprémi püspöknek volt több befolyása (Gizella özvegy királyné révén ?). A szerzetesek ezzel szemben úgy igyekeztek segíteni helyzetükön, hogy megtoldották oklevelük szövegét. így keletkezett a hamisítvány. Most már azt is tudjuk, minek alapján készült. Mivel tendentiája egészen világos, kiválaszthattuk az interpolált helyeket. Kettőjük bizonyítja, hogy a hamisító, a hol nem forgott fenn valami önérdek, egészen híven ragaszkodott az eredeti oklevélhez. Evvel bebizonyítottuk a pannonhalmi oklevél nagy kútfői értékét. Szent István korszakának egyik legfontosabb kútfejét mentettük meg. Épen azért, mert oly egyedülálló, különböző nehézségek gördülnek érthetősége elé. Ahány nehézség, annyi érvet faragtak az oklevél szövegének hitelessége ellen. A következőkben csak a legfontosabbakra térünk ki. Az oklevél postscriptuma szerint a monostoré völt a pozsonyi várnak harmadrésze. Karácsonyi azt állítja, hogy ez nem felel meg a korviszonyoknak.2

1001-ben — azt mondja — még nem rendezhette be Sz. István az egész országot. Ezen következtetés abból a felfogásból ered, a mely szerint Sz. István az országot egészen újból rendezte és mindent átalakított, hogy ő létesítette a vármegyei rendszert stb. Megjegyzendő azonban, hogy ez a nézet teljesen hvpothetikus, egyetlen egy kútfő sem támogatja. A jelen esetben elég lesz rámutatni azon kétségkívül hiteles oklevélre, a melyet Kálmán király 1111-ben a zobori kolostor 1 Mon. Hung. Hist. Dipl. VI., 278. 2 Id. h. 149/50. 1.