Századok – 1913

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419

A NAGYOBB GELLÉRTLEGENDA FORRÁSAI ÉS KEI-ETKEZÉSE. 421 jának rövid áttekintése.1

Minek áll az egv legendában, a mely e dolgokot már mind a legkörülményesebben leírta ? Helye csak más műben lehetett, a melynek írója a Péter detronisálásával kapcsolatos felfordulás történetét valamely Gellért-legenda felhasználásával beszélte el és bevezetésül rövidesen Gellért pályáját is ismertette. Petrus Ransanus segítségével sikerűit ezt a művet megállapítanunk, az t. i. a nemzeti krónika. De melyik legendából merítette most már a krónika a kérdéses tudósításokat, ha nem a nagyobb legendából ? A »vita minor«-ból nem származhatnak, mert az sokkal rövidebben beszéli el ezeket a dolgokat. Onnan mindenekelőtt nem meríthette volna a csanádi kolostor alapítását érintő hírét. E szerint •csak a Walter-legendát használhatta. Viszont az a tény, hogy a krónika felemlítette a csanádi kolostort, okúi szolgált compilatorunknak, hogy belőle merítse a Gellért halálával kapcsolatos tudósításokat. Ezenfelül a krónika kivonata rövidebb is volt mint Walter bőbeszédű előadása, a mi magában véve befolyással lehetett a nagyobb legenda elfáradt írójára. Mielőtt következtetéseket vonhatnánk ezekből az eredményekből, még egy kifogásra kell rátérnünk. Miért nem használta fel a krónika írója Walter egyéb politikai tudósításait is, ha ismerte ? Erre ő maga adja meg a feleletet, kiemelvén egy helyen, hogy, a. mi már meg van írva, azt ő nem akarja ismételni.2 Nézzük ezek után Kaindl érveit egyenként.3

Kettő közűlök azon alapul, hogy az illető helyeken Kézai a hvpothetikus »Gesta vetera« eredetibb szövegét tartalmazza, míg a krónika az ő és a »Gesta« adatait a nagyobb legenda előadása alapján kiegészítette és módosította. Kézai a krónikával megegyezően elmondja, hogy Endre és Levente eltávoztak Lengyelországból, mert nem akartak Béla kegyelméből élni.4

Tehát van tudomása arról, hogy a fivérek elváltak egymástól, és ép úgy, mint a krónika, elbeszéli azok sorsát Lodomériában és a kúnok (így !) országában.5

Arról nem szól 1 Endlicher, id. h., 227: Cumque uir dei totam prouinciam Chanadiensem ad fidem Christi conueítisset, ecclesiamque cathedralem sub honore s. Georgii consummasset, nec non monasterium beate virginis in contigua ecclesia sancti Joannis Baptiste pro sua sepultura similiter consumasset, easque per sanctum regem Stephanum nobiliter multis possessionibus dotari fecisset, plenus spiritu sancto, anno undecimo etc. 2 Font. dorn. III. 43 : Ut ergo acta ne agamus et exposita ne exponamus etc. 8 Id. h. 18. kk. 1. 4 Font. dorn. II. 82/83. 5 Ugyanott, 83.