Századok – 1913
Történeti irodalom - Új könyvek - Tóth József: II. Rákóczi György lengyel vállalatának diplomatiai előzményei 389
TÖRTÉNETI IRODALOM. 389 kelti. Stílusa határozottan jó, előadásmódja érdekes. Ypsilantival nem sokat foglalkozik ; de ügyes az akkori állapotok rajza. Mintegy pótlékül, a tárgyalás menetétől függetlenül foglalkozik Metternich felfogásával a görög szabadságharczczal szemben, de széleskörű tárgyát korántsem meríti ki. Tóth József : II. Rákóczy György lengyel vállalatának diplomatiai előzményei. Szatmár. 8° 88 1. — Erdély szomorú bukásának előzményeivel foglalkozik ez a dolgozat. Nagy szorgalom, de kevés ügyesség a feldolgozásban jellemzik. Szigorú chronológiai sorrendben, fárasztó egyhangúságban jelennek meg előttünk a száraz diplomatiai jelentések. Részletesen — de igen kevés önállósággal — beszámol II. Rákóczy György számító, habozó diplatomiai tárgyalásairól. Végűi (84—88. 1.) elég ügyesen jellemzi Rákóczi diplomatiájának hibáit, a ki nem látta tisztán helyzetét. Követei nagyrészt becsületes, egyszerű magyar emberek, mélyebb hozzáértés nélkül. Ezért csalódott úgy a svédekben, mint a lengyelekben ; a tatárok és kozákok — különösen Chmelniczky hetmán — ravaszságára csak úgy nem számított, mint a török ellenséges fellépésére. Zavaró a rengeteg sajtóhiba és inconsequentia a nevek írásánál (pl. Vielopolski v. Wielopolski), valamint a forrásművek sokszor érthetetlen idézése. Dr. Kiss Albin : A középkor szelleme. Budapest. 1911. Stephaneum r.-t. 16° 80 1. — A szerző két korszakra osztja fel a középkort : az egyikben a nyers természet volt tálsúlyban és uralkodott az erkölcsi eszmények felett. Ezt a kort csak a tömeglélektan törvényeivel lehet felmérni és értékelni. A másikat a lelkiség uralma jellemzi ; szerző ennek az időszaknak közszellemét vette vizsgálat alá. Farkas Zoltán : Bajza József élete és művei. Budapest, 1912. Olcsó Könyvtár 1637—40. sz. Franklin. 8° 167. 1. Ára 80 fillér. — E füzet nem adja Bajza életének és műveinek rendszeres földolgozását ; elég ügyesen rajzolt képek ezek, melyeknek több czímet lehtene adni : Bajza, a költő ; Bajza, a kritikus ; Bajza, a történetíró stb. Az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1912. I. f.) megjelent bírálat alapos tájékozottsággal megjelöli azon hibáit és hiányait, melyeket kellő készültséggel elkerülhetett volna. Megemlíti a munka aránytalanságát, mert Bajza pályájának második felével nagyon is röviden végez. Mindezeket még egy hiányossággal toldhatjuk meg : hiányzik belőle Bajza József képe, mint emberé. Élete bármilyen szegényes külső eseményekben, mégis volt élettörténete s kiadott levelezése is elég anyagot nyújt, hogy az író megalkothassa belőle a magánember vonzó alakját is. E helyett néhány nagyon is általánosságban való szólammal kell beérnünk. E fogyatkozásokkal azonban előnyeit is szembeállíthatjuk. Az írónak tág látóköre van s nem egy általános eszmét helyesen