Századok – 1913

Történeti irodalom - Komáromy Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Ism. Dr. Dési Imre 34

TÖRTÉNETI IRODALOM. Komdromy Andor : Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. M. Tud. Akadémia megbízásából szerkesztette . Budapest, 1910. M. Tud. Akadémia. 8°. XXIII. 783 1. Komáromy nagybecsű kiadványa a magyar művelődéstörténelem egyik kevéssé ismert fejezetét világítja meg. Tagadhatatlan ugyan, hogy folyóiratainkban és önálló kiadványokban, főleg az utóbbi évtizedek folyamán, számtalan boszorkányper látott napvilágot, az azokban található adatok azonban korántsem voltak elégségesek arra, hogy belőlük a magyar boszorkányperek elterjedéséről, lefolyásáról, a követett törvényes eljárásról s a külföldiekhez való viszonyáról megbízhatóan értesülhettünk volna. A közölt forrásokból eddig inkább csak sejteni lehetett azt, hogy a magyar perek általában lényegesen különböznek a külföldi nagy boszorkányüldözési korszak pereitől, de e felfogás csak Komáromy kiadványa alapján nyert tudományos beigazolást. Az érdemes szerző kutatásainak eredménye a következőkben foglalható össze : Minden boszorkányhitnek alapja, lényeges alkotórésze a varázslással okozható szerencsétlenségektől, károktól való félelem. Mindenütt és mindenkor megvolt az a hit, hogy bizonyos egyének a szokott emberi képességeket meghaladó, természetfeletti hatalommal birnak, s daemonoknak támogatásával, vagy titkos tudományok segítségével mindenkit meggyógyíthatnak, vagy megronthatnak, károkat okozhatnak stb. Ismeretes, hogy Róma is telve volt a varázslás számtalan fajával ; a római büntetőjog azonban a varázslásnak csupán azon nemét vette figyelembe, mely a közhiedelem szerint ártalmakat, károkat okozott. A rómaiak nevezték el ezen ártalmakat maleficiumoknak, veneficiumoknak, s a varázslókat mai ficusoknak, veneficusok-nak ; tőlük származott át ezen elnevezés a középkorra. A középkorban egyháziak, világiak egyaránt abban a meggyőződésben voltak, hogy efféle maleficusok, kik ördögi segítséggel különféle ártalmakat tudnak előidézni, tényleg léteznek ; ezeket