Századok – 1913

Értekezések - DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ: Az első adó elméletéhez 281

284 DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ. Rendtört. I. köt,1

Religio 1909,1910.), a tihanyit 1701-ig (Pannonh. Rendtört. X. köt.), s Magyarország XI. ik századi törvényeit, világosabban nem tudom kifejfeni és meggyőződésemmel nem tudom másként összeegyeztetni, mint úgy, a hogyan >>Az első állami egyenes adó elmélete« cz. munkámban (Kolozsvár. Magy. tört. szeminárium.) részletesen kifejtettem. Ennek eredményein és érvein Hómannak a márcziusi Századokban megjelent czikke egy jottányit sem változtatott. Hogy ő micsoda zavarokat, félszegségeket, tévedéseket tulajdonít nekem, azokkal nem törődöm.2) Utóvégre a ki komolyan érdeklődik az igazság iránt, az nem elégedhetik meg oly csűrő-csavaró védekezéssel és a chimaerás, önmagában ellenmondó, torz »szabadnak nevezett félszabad szolganép« föltevését minden fogással igazolni törekvő, érthetetlen adathalmazzal, a milyen Hómannak a márcziusi czikke. Nem is olvasta el Hóman figyelmesen utolsó munkámat. Ennek világos bizonysága az, hogy épen arra akar engem kioktatni, a mit munkámban világosan megmondok, hogy t. i. a rendkívüli collecta kétféle : hadisegély és >>a pénzrontás és pénzváltás kamarai haszna helyett szedett kárpótlás. Ezt a házanként kivetett egyenes állami adót I. Károly tette rendessé vagyis évi adóvá. A hadisegély kivetése rendkiviili maradt és megszavazása az országgyűlésnek jogává lett Zsigmond kora óta.« (28. 1. 1235 : collectam. . . pro stipendiariis, 1237 : collectam . . . pro redemptione monate . . . sive lucrum camere). Ki akar oktatni engem az Árpád-kori pénzszámításra is, mintha én nem ismerném azt, a mit tanítványom fejtett ki és nekem bírálnom kellett.3

) De hát szükséges a jó megkülönböztetés. A Kálmán-kori dénárszámításhoz nekünk nem a késő Árpádkori 40 dénáros pensára, hanem olyanra van szükségünk, a melylyel a Kálmán korához és felfogásához közelebb eső időben számítottak. Erre pedig egész pozitív alapunk van. Szent 1 Ezt kiegészíti az »Egyházi földesúr és szolgái a középkorban«. Szent István Társulat kiadása. 2 Az analógiáknak, a külföldieknek sem vagyok ellensége, mint Hóman véli, hanem hangoztatom azt az ismerettani elvet, hogy az analógiák általában a leggyöngébb érvek, sőt nem is annyira érvek, mint inkább csak a megállapított tények illusztrálására, megvilágítására alkalmas adatok. Itt t. i. vannak hasonlóságok, de csak részlegesek, egyebekben pedig tetemes különbségek. Ügy a hasonlóságok, mint a különbségek összevetése jól megvilágíthatja a tényeket és állapotokat. A dán pénz analógiája legkevésbbé sem illik az Arpádkori adózásokra. A dán pénz nem dánok elleni hadjáratra volt szükséges, hanem a dánok számára, kik már Nagy Kanut előtt dúlták, fosztogatták az angolszász területet s a kik Nagy Kanut dán király személyében uralmat is gyakoroltak fölötte. 3 Balogh Albin : A magyar pénz története az Árpádok korában. 1912. (Kolozsvári magy. művelődéstört, szemináriumnál.)