Századok – 1913
Értekezések - DR. TAKÁCS SÁNDOR: A kalauzok és kémek a török világban - 265
278 TAKÁTS SÁNDOR. Az 1587. évben Nádasdy Ferencz (a fekete bég), Zrínyi György és Batthyány Boldizsár Kanizsa mellett négy bégnek az egyesült hadát megsemmisítették. Véres éjjeli harcz volt ez, melyet tisztán magyar csapatok vívtak. Csak a hírhedt Sasvár (Szaszovár) bég menekült meg az ütközetből. Ez is a kalauzának köszönhette az életét ; mert a nevezett kalauz jól ismervén a vidéket, a mocsarak közé vitte Sasvár béget, a hol nyakig érő vízben ült órákig. Aztán parasztruhában menekült tovább a kalauza segítségével.1 A kalauz az egykorú jelentés szerint ezúttal is pribék volt. A mint látjuk, a kalauzoknak a nagy csatákban is jelentékeny szerepük jutott. A törökök nem is indultak semerre kalauz nélkül, sem a XVI-ik sem a XVII-ik században. Az 1663. és az 1664. évben a nagy török seregnek Garba nevű renegát volt a kalauza. Neki kellett volna a török sereget Ausztriába vezetnie. A szentgotthárdi csatában azonban két golyó érte őt.2 Hogy a rendes és fegyelmezett hadak kalauzokat tartsanak^ azt senki sem akadályozhatta meg. Ilyesmi nem is jutott az eszébe egyik hadviselő félnek sem. De annál inkább küzdött mind a két fél azok ellen a kalauzok ellen, a kik a kóborló csapatokat, a szabad hajdúkat és a martalóczokat vezetgették a békességes falvak fölverésére ! S mivel e tekintetben minden intézkedés, a kalauzok kínzása, megnyúzása stb. hiábavalónak bizonyult, a XVII-ik században már kölcsönös egyesség útján igyekeztek a pribék kalauzok garázdálkodásának gátat vetni. Már a zsitvatoroki békességkötés alkalmával tárgyalták a kalauzság kérdését. Világosan látszik ez a békesség ötödik pontjából. Valami jelentős eredménye ennek sem volt. Az 1620. évi egyesség alkalmával újra szóba került a kalauzok ügye. Ez alkalommal a kölcsönös megegyezés után ezt a határozatot hozták : »rablóknak, asszony- és gyermekragadozóknak, s egyéb efféle latroknak, martalékoknak3 senki kalauzkodni ne merészeljen. Ha kik mpingálnak, halállal büntettessenek«.4 Bár ezt a szigorú intézkedést mind a két fél kihirdette, bár az elcsípett kalauzokat mind a két fél megölette : a számuk azért még sem apadt. Az egykorú levelek, no meg a budai basák a zsitvatoroki békesség után is csak úgy panaszkodnak míattok, mint azelőtt. Ali budai basa példáúl Kont Péter és Thoják András kalauzok ellen panaszkodik, a kik fényes nappal is Koppány 1 U. o. Braun Rézmán jelentése 1587 szept. 12. 2 U. o. 1664 aug. 15. Aus dem türkisch Lager. 3 Martaléknak azt a lovas előcsapatot hívták, melynek föladata volt az ellenséget a lesre csalni. 4 Monumenta Hung. 8. sz. 119. lap.
