Századok – 1913

Értekezések - DR. FRAKNÓI VILMOS: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban 247

AZ ELSŐ HABSBURG-KIRÁLY TRÓNRA JUTÁSA MAGYARORSZÁGBAN. 253 len fiát, a hétéves V. Albert herczeget szövetségesének pártfogásába ajánlotta.1 II. A baráti viszonyból fakadó őszinte jóakaratot Zsigmond az atyáról átvitte a gyermekre, a kit ettől fogva egész életén át következetesen fiának nevezett és neveztek mások is.2

Érdekeit a gyámságot viselő osztrák herczegekkel szemközt buzgón fölkarolta ; de tartózkodott attól, hogy a trónöröklés ügyét napirendre hozza. Mikor házasságából Czilli Borbálával 1409-ben leánya, Erzsébet született, csakhamar azzal a gondolattal kezdett foglalkozni, hogy azt arra az esetre, ha fia nem születik, örököséül fogja elfogadtatni. Már a következő év őszén egyes főpapoktól és világi uraktól kötelező nyilatkozatokat eszközölt ki.3 Ekkor áz atyai szív sugallatait az elhúnyt barátjának gyermeke irányában elvállalt kötelességeivel megegyeztetni igyekezett. Albert herczeget 1411 ősz elején, tizennégy éves korában, a három éves Erzsébettel eljegyezte. Az erről szóló oklevélben szokatlanul meleg hangon emlékezik meg atyjáról és azt a reménységét fejezi ki, hogy azért, a mit halálával elvesztett, fia kárpótlást fog nyújtani. Az osztrák rendeket az eljegyzésről értesítvén, levelében szintén utal arra, hogy >>az elhúnyt herczeggel halála •órájáig szeretetben és barátságban élt«, és azt az óhajtást tolmácsolja, hogy a tervezett házassági frigy mindkét uralkodó családnak és országaiknak javára szolgáljon.4

Ez a kijelentés a házasság politikai jelentőségét jelezi ; de a királyi iratok óvatosan kerülik annak a kérdésnek érintését, hogy Erzsébet trónrajutása esetén mellette férje milyen állást fog elfoglalni. 1 Ezt később (1411) Zsigmond maga említi alább tárgyalandó okiratában. 2 Űjabb történetírók : Palacky (Geschichte Böhmens III/l. 146.) és Túrba (Geschichte des Thronfolgerechtes. 321.) írják, hogy Zsigmond •>talán« adoptálta, fiáúl fogadta föl Albertet. Ezt a föltevést kizárják Zsigmondnak intézkedései, a melyekben leányát tekintette örökösének. 3 A nyilatkozat teljes szövegét nem ismerjük. Tartalmára utal maga Erzsébet 1441-ben Frigyes német királyhoz intézett előterjesztésében) és megjegyzi, hogy azt Zsigmond római királyivá megválasztatása G410 szeptember 10) után állították ki a magyar rendek. (Kollár. Analecta Vindobonensia. II. 915.). Erzsébet előadásának hitelességét nincs okunk kétségbe vonni. 4 Zsigmond 1411 október 7-én kiállított okirata és ugyanakkor kelt levele : Kurz : Geschichte König Albrecht II. I. 302. Fejér." X/5. 175. — Érthetetlen Turba (i. m. 323) azon teljesen megokolhatatlan állítása, hogy Albrecht herczeg »sein Königtum dem durch kein Erbrecht beengten Wahlrecht der Stände verdankte, das zuerst bei seiner Verlobung, dann bei seiner Vermählung geübt worden war«.