Századok – 1913

Történeti irodalom - Gooss; Roderich: Österreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen. (1526–1690.) Ism. Dr. Lukinich Imre 132

TÖRTÉNETI IRODALOM. 133 irodalom eredményeinek figyelembevétele jellemez. Főforrása a Szilágyi Sándortól szerkesztett Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21 kötete, a nélkül azonban, hogy Szilágyinak egyébként bő utalásokkal támogatott megállapításait mindenkor és mindenben magáévá tette volna ; alkalmilag ugyanis (pl. 173., 283., 476. 1.) őt is, s másokat, mint Katonát (294., 618., 718. 1.), Prayt (484., 494. 1.), Fessler-Kleint (40., 189. 1.), Huber Alfonzt (113. és 173. 1.) stb. is helyreigazítja, illetőleg közléseik hiányosságát, pontatlanságát konstatálja.1 Az a körültekintés, a melylyel az egyes államszerződések létrejöttének történeti előzményeit rajzolja, s az a pontosság, a melylyel az okiratok szövegének közlését végzi, indokolttá teszi a kiadvány behatóbb ismertetését s olykor talán aprólékosaknak látszó megjegyzéseink megtételét.2 A Goostól összegyűjtött államszerződések Erdély és a magyar királyság közjogi viszonyának, illetőleg a Habsburgok Magyarország területi egységesítése czímén Erdély beolvasztására irányuló törekvéseinek legfontosabb emlékei. Ez a törekvés a bécsi udvar részéről mindvégig következetes volt azon felfogás alapján, hogy János király tulajdonképen csak szepesi gróf volt, a ki törvénytelenül választatta magát Magyarország királyává.3

E jogi felfogás szükségszerű következménye egyfelől Erdély külön államisága törvényességének merev tagadása, másfelől pedig a birtokáért diplomatiai úton és harcztéren folyt küzdelmek hosszú sorozata. Ezzel szemben Erdély, a mely kelet és nyugat ütközőpontjain hagyományoktól nem irányítva és támogatva kezdte meg állami életét, önvédelemre lévén utalva, némi ingadozás (Martinuzzi, Báthory Zsigmond) után, Bocskay fejedelemségétől kezdve állandóan portai protectióra támaszkodott, s bár maga Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is hívei voltak a területi egység helyreállításának, azt vallásos és politikai szabadságok és jogok feláldozásával mégsem kívánták. A bécsi béke fontossága Erdélyre nézve épen abban áll, hogy biztosította a fejedelemség területi integritását s joghatóságának a speyeri békében megállapított magyarországi részeken kívül az egész Tiszántúlra és Kelet-Magyarország megyéire való kiterjesztését, s hogy 1 Ezt Mangold Lajos is megállapítja. Hist. Vierteljahrschrift. 1912. 443. 1. 2 Ismertetések e műről : Mangold Lajostól : Historisches Vierteljahrschrift. 1912. 442—43. és Hadtört, közlemények. 1912. 465. 1. Deutsche Litteraturzeitung. 1912. 1202—203. 1. 3 V. ö. a Kastelláníi testvérek részére 1546 januárius 4-én (Bécs) kiállított adománylevél szavaival : »Quae alias quondam Joannis de Zápolya, comitis Scepusiensis pracfuisset, sed per notam infidelitatis eiusdem, quam idem ex eo, quod contra jura et consvetudines antiquas huius regni Hungáriáé in regem se creari fecisset, incurrisset.« (Lib. Reg. Perdinandi 1. Tom. I—II. p. 123. Orsz. levéltár.)