Századok – 1913
Értekezések - DR. LUKINICH IMRE: Az erdélyi fejedelmi czím alakulásának története - 94
AZ ERDÉLYI FEJEDET.MI CZÍM ALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉ],EZ. 101 nem idegenkedett,1 úgy hogy János Zsig mond c sak a Zay jal és Balassa val hirtelen megkötött fegyverszünet-árán. tuilta^ a fenyegető veszedelmet elhárítani.2 János Zsigmo nd a fegyverszünet megkötése után azonnal megkezdte a tárgyalásokat a bécsi udvarral is, a mely kezdetben csak azzal a feltétellel volt hajlandó esetleg két évre terjedő fegyverszünetet kötni, ha a fejedelem Bereg és Ugocsa megyéken s a királyi seregektől elfoglalt részeken kivúl fenntartás nélkül lemond a királyi czímről is ; 3 utóbb azonban a fejedelmet terhelő azon kötelezettséggel, hogy a segítségére érkezett török haderőt visszavonulásra bírja, vele a tényleges birtoklás alapján egyévi fegyverszünetre lépett (ápr. 12.),4 függőben hagyván úgy a királyi czím, mint a két vármegye tulajdonjogának kérdését. Az április 12-ki fegyverszünet nagy területi veszteségeket jelentett ugyan Erdélynek, de mégis volt annyi előnye, hogy az országot az addig nyugat felől fenyegető fegyveres beavatkozás ellen biztosította s ezzel alkalmat adott arra, hogy János Zsigmond az ugyanakkor kitört székely lázadás elfojtásával a belső ellentéteket végkép kiegyenlítse s a fejedelemsége ellen irányuló törekvéseknek véget vessen. Érthető tehát, hogy a fejedelem elért sikerei után a fegyverszünet feltételein enyhíteni szeretett volna s nem az abban megállapított földrajzi elhelyezkedés, hanem a mult évi területi viszonyok alapján akarta folytatni a béketárgyalásokat, mert a megegyezés valószínűségét így nagyobbnak látta. A területi statusquót sürgető előterjesztéseit azonban, a melyeket követe Brassai János útján június 29-én 5 Miksának küldött, nem találta az udvar elfogadhatóknak, jóllehet bennök a fejedelem a királyi czímről való lemondást is kilátásba helyezte és kijelentette, hogy azzal csak addig kíván élni, míg a béketárgyalások l e nem végződnek.6 A fejedelem, úgymond a július 13-iki királyi resolutio, a királyi czímet jogtalanúl használja, épen azért az udvar nem hajlandó az arról való lemondás feltételeiről tárgyalni ; a király felfogása, 1 Miksa főherczeg javaslatai Ferdinándhoz, 1562 ápr. 3-ról. Eredetije u. ott. - Szerdahelyi Máté 1562 október 26-ról kelt követi előterjesztéséből. Eredetije u. o. Említve Erd, Orsz. Emi. II. 148. 1. is. 3 Miksa javaslata 1562 ápr. 3-ról ós Ferdinánd ápr. 7-én kelt válasza. Eredetiben bécsi áll. ltár. Hung. 1 Miksa javaslatai 1562 ápr. 10-ről. Eredetiben u. ott. Miksa levele ápr. 14-ről János Zsigmondhoz. Egykorú másolatban u. ott. A fegyverszünet okirata Erd. Orsz. Emi. II. 199—201. 1. 6 Megbízólevele 1562 június 29-ről. Bécsi áll. ltár. Hung. 6 Brassai memorialéja július 7-ről és 12-ről. Tört. Lapok. 1875. 760. és 775—76. 11.
