Századok – 1913
Értekezések - DR. LUKINICH IMRE: Az erdélyi fejedelmi czím alakulásának története - 94
102 DR. LUKINICH IMRE. a mely egyáltalában nem módosult, különben is ismeretes. Általában véve az egy évre szóló április 12-iki fegyverszünet értelmében a feltételeken való változtatás indokolatlan és szükségtelen, az elől azonban nem zárkózik el, hogy a fegyverszünet ideje alatt méltányos alapon béketárgyalásokat folytassanak egymással.1 Erre a gyulafehérvári udvarban megvolt a hajlandóság, mert a Ferdiriá nd_£B_a porta közt nyolcz évre kötött béke (aug. 2.) a határkérdések végleges elintézésének szükségességét határozottan kimondotta ;2 de Miksa merev magatartása, ki túlzó és Erdély részéről teljesíthetetlen követelésekkel állott elő, főleg az imént elszakadt öt vármegyére vonatkozólag,3 a közeledést egyelőre meghiúsította. A helyzet a következő esztendő kezdetén sem változott, habár az április 12-én egy évre kötött fegyverszünet lejárófélben volt. A bécsi udvar, a melynek visszautasító álláspontját a portával megkötött béke fedezte, állhatatosan ragaszkodott a statusquo fenntartásához, snikor János Zsigmond 1563 februárijisában a lengyel király közvetítésénél az alkudozások fonalát újból felvenni készült,4 csakis a múlt évi fegyverszünet legalább egy évre kötelező teljes fen tartásával volt hajlandó folytatni a béketárgyalásokat. A fejedelem ezen feltételt is teljesítvén, ápr. 17-én kiállította a fegyverszünet megújítására vonatkozó okiratot6 s azzal egyidejűleg somlyai Báthory István váradi kapitányt is Bécsbe küldte teljhatalmú követeként6 a czímre vonatkozó következő előterjesztéssel : Minthogy János Zsigmond jól tudja, hogy »választott király« czíme visszatetsző Ferdinánd előtt, arról a béke érdekében és a király iránt érzett hódolata kifej ezéseül kész lemondani, habár kénytelen hangsúlyozni, hogy a lemondás különféle körülmények miatt komolyan megfontolandó. Feltételül szabja azonban, hogy a joghatósága alá tartozó területek feletti felségjogait továbbra is gyakorolhassa, s hogy a királyi czímet a jelenleg uralkodó szultán haláláig viseltesse, mert az arról való lemondás a portán könnyen gyanút kelthet.7 1 1562 július 13-ról. Tört. Lapok. 1875. 776—77. 11. 2 Rozsnyai Dávid : Tört. maradványai. 36—37. 11. Bethlen : V. torn. II. p. 26—30. 3 V. ö. Szerdahelyi Máté október 26-iki követi előterjesztésével és nov. 26-a után kelt külön jelentésével. Eredetiben bécsi áll. ltár. Hung. Ismerteti Erd. Orsz. Emi. II. 157 és 160. 1. 4 János Zsigmona 1563 márczius 3-án kelt levele Katalin lengyel királynéhoz. Eredetije bécsi áll. ltár Hung. 5 Történeit Lapok. 1875. 791—92. 11. 6 Megbízólevele 1563 április 27-ről Brassóból. Eredetije bécsi áll. ltár. Hung. 7 1563 július 6-ka előtt. Tört. Lapok. 1875. 805. 1.
