Századok – 1913

Értekezések - DR. LUKINICH IMRE: Az erdélyi fejedelmi czím alakulásának története - 94

AZ ERDÉLYI FEJEDET.MI CZÍM ALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉ],EZ. 95 György az ország jövendő sorsával, a melyet a nagyváradi béke teljes végrehajtása esetén a porta fegyveres beavatkozása alapjában fenyegethetett, nem akart kísérletezni, mert a legutóbbi évek bizonyára jelentős tanulságaként nyilvánvaló volt, hogy Ferdinánd még az egységes Magyarország erejére támaszkodva sem kísérelheti meg az ellenállást a siker reményében. Buda török kézre jutása azonban azt mutatta, hogy a porta a statusquo változatlanságát csak a tőle egyidejűleg János Zsigmondnak adományozott Kelet-Magyarország földrajzi határaira vonatkoztatta, de nem terjesztette ki egyúttal Magyarország egész területére is. A túlhatalmas félhold hódító politikája ellen való védekezés szüksége teremtette meg, — mint ismeretes — a gyalui (1541 decz. 29.), majd a nyírbátori (1549 szept.) szerződéseket s az utóbbi, illetőleg az 1551 július 19-iki szászsebesi egyezség végrehajtatásával az annyira óhajtott területi egységesítést is. Mindezen egyezmények a nagyváradi békepontokon nyugodtak, a melyek Magyarországot János király halála után Ferdinánd vagy utódai osztatlan királysága alá utalták, a melyek ennélfogva mindennemű területi osztozkodással, leginkább pedig János Zsigmond királyságával merev ellentétben állottak. A helyzet azonban 155(i óta lényeges változást szenvedett. Ferdinánd ugyanis kénytelen volt az időközben már megszerzett Erdély birtokáról lemondani,1

de ennek ellenértékeként feltétlen lemondást követelt úgy a »választott király«-i czímről, valamint az Erdélyen kivűl fekvő magyarországi megyék nagyobb részéről is, — megjelölvén ezzel családja erdélyi politikájának irányelveit. A czím kérdése s részben az azzal összefüggő közjogi vonatkozások körűi forgó diplomatiai tárgyalások ismertetése dolgozatom tárgya. I. Mint ismeretes, I. Ferdinánd és Izabella közt már 1559 májusa óta folytak egyezkedési tárgyalások, a melyek eredménye a királyné halála előtt létrejött következő tervezet : Ferdi

nánd János Zsigmondot fiául fogadván, nőül adja hozzá egyik leányát ; de ezzel szemben a »választott király« czíméről köteles lemondani, más czímet választván magának ; Abaúj megyét teljesen átengedi és megelégszik Munkács és Huszt várak, Máramaros megye, Alsó-Magyarország és Erdély birtokával. Bereg és Ugocsa megyékközös birtokok lesznek, a mennyiben mindenféle jövedelmükön osztozkodni fognak.2

Ez az egyezség azonban, a mely János Zsig-1 1556június lö-iki utasítása. Verancsics : Munkái. VI. 198—199. 1. 2 Forgách F. : Commentarii. p. 185. — Katona Steph. XXIII. p. 34(1.