Századok – 1913
Értekezések - DR. LUKINICH IMRE: Az erdélyi fejedelmi czím alakulásának története - 94
96 1)R. LTTKINICH IMRE. mond joghatóságát az északkeleti felföldről jóformán teljesen kiszorította, törvényerőre nem emelkedhetett, mert Izabel la a ratificatio előtt, 1559 sz ept. 15-én elhalt, a tanácsurak pedig, a kik tudomást szereztek a legutóbbi megállapodások kedvezőtlen tartalmáról, a tárgyalásokat egyelőre beszüntették.1 Az alkudozások megszakítása, az adott viszonyokat tekintve, feltétlenül indokolt volt. Az erdélyi államrendszer, a mely a belsőleg is kiépített fejedelemség joghatósága alá vonta az azonos érdekeltségű magyarországi megyéket, az alkotmány változásokkal együtt járó forradalmakat nagyrészt már kiállotta, sőt oly hagyományokat teremtett, a melyek politikája jövő irányát is meghatározták. E hagyományszerűség lényege az volt, hogy Erdélynek, mint politikai államnak, biztosítania kell a vele területileg közvetlenül érintkező magyarországi részek birtoklását és pedig hatalmi szempontokon kivűl első sorban gazdasági érdekből. Innen van az, hogy míg Izabella bizonyos érzelmi momentumok hatása alatt jelentős gazdasági előnyöket is kész volt feláldozni, az erdélyi rendek és az ő befolyásuk alatt maga János Zsigmond is, csak olyan alapon kívánták a tárgyalások folytatását s a megegyezés sikerét, a mely Erdély gazdasági érdekeit nem sérti. János Zsigmond követei : Csáky-Mihály kanczellár és Hagymási Kristóf huszti kapitány v 1560, januáriusában érkeztek Bécsbe a lengyel király követeiveT együtt, hogy az Izabellától megkezdett és már befejezettnek tekintett diplomatiai alkudozások figyelembevétele nélkül, új alapon kezdjenek tárgyalásokat az udvarral. A fejedelmi előterjesztések szerint : Ferdinánd feleségül adja János Zsigmondhoz kisebbik leányát s vele együtt »nászajándékul« Magyarország dunáninneni részét Erdélylyel együtt ; a fejedelmet fogadja fiává s egyezzék abba, hogy Ferdinánd törvényes utódainak kihalása esetén egész Magyarország a hozzátartozó részekkel János Zsigmond törvényes utódaira szálljon ; a házasságkötés alkalmával a fejedelem és jövendőbeli felesége a szent koronával megkoronáztassanak s ne csak ő, hanem utódai is élhessenek a magyar királyi czímmel és mindazon jogokkal, a melyek a magyar királyi czímmel és hatalommal együtt járnak.2 1 Bethlen Farkas : IV. tora. I. p. 627—28. 2 >>Ut die nuptiarum princeps noster serTM"" una cum futura sponsa sua ser'" 1', corona Hungarica solenniter ornetur ; ut serm| >8 dominus Joannes Secundus, eiusque posteri et haeredes, titulo et nomine regis Hungáriáé gaudeant et fruantur et vere in litteris et extra litteras Rex Hungáriáé passim honorifice appelletur, vocctur, nominetur, ipse et eius posteri atque haeredes et eo jure, autoritate et potestate habeant et pos-
