Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: Válaszom Horváth Sándornak és Friedreich Istvánnak 785

800 TÖRTÉNETI IRODAi.OM. körülményeket fog találni azok eltévelyedésének jóakaratú magyarázatára, sőt tán megbocsátására is, kik oly merészek, hogy Gizellának a természet rendje szerint való megöregedésével szemben is, melyből Ambrózy Ferencz az ő megfellebbezhetetlen döntő Ítéletét meríti, továbbra is azok véleményében osztoznak, kik szerint Gizellának István oldalán megöregedése és Péter és Aba királyok alatt még az országban tartózkodása nem perdöntő azon föltevés ellen, hogy Gizella visszament Németországba és ott halt meg és pedig Passauban a niedernburgi kolostorban, hol az övének tartott temetkezési hely fölött két sírkőből állított emlék áll. Az egyik, az egykorú sírkő azt mondja, hogy ott Gizella apátnő nyugszik, a másik, a XV. század elejéről származó sírkő pedig azt mondja, hogy ez a Gizella apátnő István király hitvese volt és itt van eltemetve. Megbocsát nekünk, ha azok véleményéhez csatlakozunk, kik egykor Magyarországból Passauba zarándokoltak, Koller veszprémi püspökhöz, ki egykor Passauból az ott levő hamvakat Veszprémbe kívánta hozatni. Legyen szabad arra is kérnem Ambrózy Ferenczet, hogy a történetírói Ítélkezés jogosultságának bármily nagy magaslatáról se ítélje el azokat, kik más krónikaírók véleményéhez csatlakoznak és ne gyakoroljon felettük oly kritikát, mely úgy formailag, mint tartalmilag az ellenkritikát megengedetté teszi. # * * Az az ismertetés, melyet Schmid munkájáról a »Budapesti Hirlap«-ban közöltem, már korábban felszólalást idézett fel Veszprém mellett. A »Budapesti Hírlap« 1912. szept. 10-éről szóló számában a következőket közölte : „Gizella királyné sírja. Lapunk szombati (szept. 7.) számában Forster Gyula báró czikkét közölte első királyunk hitvesének sírjáról. Csete Antal dr. úr veszprémi ügyvéd és városi főügyész ebben a tárgyban érdekes helyreigazítást küld be a »Budapesti Hirlap«-nak. Hivatkozik Csete Antal egykori veszprémi kanonoknak 1862-ben megjelent dolgozatára, a melynek egy példányát szintén rendelkezésünkre bocsátja. A tanulmány igazolja, hogy Gizella királynét nem Passauban temették el, mint Forster báró Schmid nyomán írja, hanem Veszprémben. Bonfini Magyarországról szóló művében említést tesz egy töredezett sírkőről, a melyet a veszprémi templomban látott, és a melynek föliratát el is olvasta. A fölirat magyarul így hangzik : Pannónia szent királyai hitveseinek csontjai nyugszanak itt. Bonfini azt állítja, hogy a sírkő Gizella és Olheit (Adelaida), tehát Szent István és Szent László nejének hamvait fedi. Egy másik sírkő, a mely a háborús idők viharaiban Veszprémből eljutott a Kassa közelében fekvő Makrancz faluba, a szent veszprémi templom alapítójának, Gizellának emlékét őrizte. Hartvig krónikája is Gizellát