Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: Válaszom Horváth Sándornak és Friedreich Istvánnak 785

796 TÖRTÉNETI IRODALOM, Ce len fia Elek (szerinte Sándor) fia János az Ákos nemzetség tagja, tehát, a Gyiirkveknek nem őse. Megslőzőleg az 1342—1352 közt Gyürkön élő Tamás atyjával Elekkel (Alexius) egynek vette azon alapon, hogy az 1342-ik évi oklevél hibásan írt Alexandri helyett Alexii-t, de a származásról határozottan nem nyilatkozott. Most, miután Arany balladájával nem tudott bizonyítani, összeállít az 1201—1351 közti időből (697—G98. 1.) Alexiusokat és Elekeket, majd az Ákos nemzetség Celen-ágára vonatkozólag 1282—1364 közt (698—704. 1.) kivonatokat annak kimutatására : a) hogy az Alexius név ritkán fordul elő, b) hogy az oklevelek a két név írását megkülönböztetik, helyesebben, hogy a középkori oklevelek az Alexius nevet nem rövidítik, .:) hogy az Árpád-korban csak egy Célén szerepelvén, az 1339-ben említett csak az Ákos, nemzetségbeli lehet. Bár ez a kérdés a Széchenyi ügyben teljesen jelentéktelen részletkérdés, arra pontonként válaszolok. Az а)-та,. Az állítás elfogadhatatlan. Magában a Wenzelhez készített mutatóban van még vagy 30 Árpád kori Alexius azon a négyen kívül, amelyeket Horváth közöl. Az okle véltá rakat nem nézte át jól. Azt mondja, nem talált a Hazai Oklevéltárban 1234—1536 (698. 1.) ; íme csak az Árpádkorból kettő is : 1242. Alexio, Vidus et Christophoro, 9. 1. ; 1271. Alexio et Chepano, 61. 1. A b)-re. A Századok jelen évfolyamának 539. lapján azt mondtam, hogy az Alex. rövidítést döntő érvnek nem lehet felhasználni, mert az Alexander nevet az oklevelek túlnyomó nagy része Alexand. formában rövidíti és hogy a két név : Alexius és Alexander írásában nem következetesek. Sei többéi, se kevesebbet. Horváth azt mondja, hogy nem áll, s az ellenkezőre két hosszú sorozatot állít össze a nevek írásmódjára. Nézzük csak meg figyelmesen ezen eseteket. Az Alexiusra felhozott 22-ből 16 nem számít, mert azokban csak Elek alakban fordúl a név elő ; marad 6, ebből négy nem számít, mert azok eredetijét a bíráló nem látta. A megmaradó kettőből az 1272. évi oklevél (3. szám) eredetijében Alexij van, a. kiadásban Alcxii. Hazai okmt. VIII. k. 196. 1. A másik számítható eset a 4-ik, 1290-ből. A szövegben a név két különböző alakban fordúl elő, s nem egyszer, a hogy Horváth közli (ha ilyen aprólékos kérdésről van szó, ]wntosnak kell lenni!). Még pedig . . quod Elekws filio Alexi de Hon на ex una, lejebb . . . ipsius Elekws pro se et pro Thoma Alexo et Nicoiao ac Paulo fratribus suis. Az első eset Alexii helyett áll, a második Alexio helyett (tehát rövidítve), s az oklevél kiadásában ki is javítják Alexio-ra, Hazai okmt. VII. 215—216. 1. Az oklevelet Mátyás király írja át 1479-ben a Hanvayak perében Hegyföld {.ömörmegyei birtok miatt. Ugyanott egyéb oklevelek közt átír a király egy 1298. évi oklevelet is, a melyben a bennünket érdeklő részek a következők : pro Thoma Alexo Nicoiao et Paulo fratribus suis, alább . . . Nicolai filij Johannis ab Elekws filio Alexi precio ... ; a kiadás itt meghagyja a neveket ebben az alakban(Hazai okmt. VIT. 267—268. 1.), és úgy Wertner mint Karácsonyi Eleknek olvassák. A szöveg gondos összehasonlítása tehát azt mutatja, hogy az Alexias rövidített formában is előfordúl és pedig Alexi és Alexo alakban, a hogy Horváth az Alexander genitívusban, dativusban és ablativusban levő és ugyanígy rövidített alakjait mindig Alexandri vagy Alexandro-nak olvassa. Az Alexander olvasását Horváth az Ákos nemzetségbeli Célén fia Sándor esetein mutatja be. A tárgyat jól választotta meg, mert ugyanazon személyek neveit az oklevelek változtatás nélkül írták át, s így nála az átírt és átíró oklevelek külön jönnek számításba (holott csak az átíró