Századok – 1912

Történeti irodalom - Károlyi Árpád: Emlékbeszéd Huber Alfonz k. tag felett. Ism. –s. 784

T()RTENETI IRODALOM. Emlékbeszéd Huber Alfonz к. tag felett. Károlyi Árpád r. tagtól. (Emlékbeszédek XV. köt. 9. sz.) Budapest, 1912 ; 8-r. 24 lap. Károlyi Árpád emlékbeszéde egyike az utóbbi időben megjelent legalaposabb magyar történelmi tanulmányoknak, a mely egyaránt méltó ahhoz is, a kiről mondva volt, ahhoz is, a ki tartotta. Nem holmi apró-cseprő életrajzi adatok halmaza, mint sajnos, nem egy akadémiai emlékbeszéd. Károlyi az életrajzból igen helyesen s művészi érzékkel csak annyit olvaszt bele tanulmányába, a mennyi Huber Álfonz történetírói pályája fejlődésének s hatásának megértéséhez okvetetlenül szükséges. Végigkíséri az emlékszónok Hubert összes munkássága főpontjain, kiemelve, mit köszönhet neki a magyar történettudomány. Különösen méltányolja benne a történelmi igazság szeretetét és a temperamentum bizonyos fokú higgadtságát, a melyekkel nem művészi hatásra törekedett ugyan, de »a reális igazság világos és szabatos előadását« minden művében feltalálhatni. Nagy munkásságának magyarázatát az emlékszónok abban találja, hogy »lelki és testi épsége közt ritka harmóniát adott neki ajándékúl a végzet«. Áz idegen történetbúvárok közt, kik hazánk történetével foglalkoznak, a legszebb helyek egyike minden bizonynyal Huberé, a ki oly nagy szolgálatokat tett a magyar történetkutatásnak, a minőket alig valaki az utóbbi évtizedekben. —s. Bessenyei akadémiai törekvései. Székfoglaló értekezés. Irta Császár Elemér l. tag. Budapest, kiadja a M. Tud. Akadémia, 1910. (Értekezések a nyelv és széptudományok köréből, XXI. köt. 7. sz. 8-r. 781.) A Bessenyei-irodalom Császár Elemér értekezésében becses adalékkal gyarapodott. Az értekező Bessenyeinek a magyar tudós társaság megalkotására vonatkozó törekvéseit vizsgálva, arra a meggyőződésre jut, hogy a törekvések csirája benne él a lelkes izgatóban már akkor, midőn Bécsbe jut, s ottani környezetében s