Századok – 1912

Kisebb közlemények - Sörös Pongrácz: Dobozi halála helyének megállapítása 782

KISEBB KÖZLEMÉNYEK.) 783 nek számba ; Zerniegli és Istvánffy, kik szintén foglalkoznak az eseménynyel, a hely megállapításához nem nyújtanak meghatározó, illetve új adalékokat. Mint Brodarics írja, a magyarok és törökök összeütközése az esztergomi érsek Marót nevű vadászkastélyánál, kirándulásra, mulatságra is használt birtokánál volt. Marót fekvését közelebbről meghatározza a Verancsics munkái közt kiadott magyar krónika, mely szerint a magyarok Heregy és Marótnál, vagyis e két hely közt egy tónál táboroztak. Ez utóbbi tudósításban azonban a tó említését nem tarthatjuk lényegesnek. Ismételten találkozunk oklevelekben, történelmi művekben tavak említésével oly helyeken, hol ma azok nyomát sem látjuk. A két tudósításból tehát az derül ki, hogy a maróti ütközet színhelye — ez a megállapítás szempontjából elsőrendű argumentum, mivel a birtokos határozott megnevezése döntő abban, kinek a Marótjánál, tehát hol volt az összecsapás — az esztergomi érsek Marótja. Erről az Oláh-féle urbárium azt mondja, hogy Süttővel együtt pusztult falu, melynek határát a lábatlaniak élik, mit a nyergesújfalusiak rossz szemmel néznek. Pázmány urbáriuma szerint Marót puszta, melyért a nyergesúj falusiak 4 forint évi bért fizetnek; egykoron falu volt. Az esztergomi érsekség Marótja tehát úgy feküdt, hogy a lábatlaniak, nyergesúj falusiak használhatt ák. Ha most ehhez az urbáriumokból meríthető, máris eléggé világos képet adó topographai tájékozódáshoz hozzáadjuk az említett magyar krónika Heregy-ét, a mai komárommegyei Hereget, nem maradhat semmi kétségünk, hogy az az esztergomi érseki Marót birtok, melyen Dobozi, hitvese és sok magyar vére hullott, a mai esztergommegyei Pusztamarót. SÖRÖS PONGRÁCZ.