Századok – 1912

Kisebb közlemények - Erdélyi László: Az aradi »véres« országgyűlés színhelyének megállapítása 777

KISEBB KÖZLEMÉNYEK.) 777 mezés is nagyobb nehézséggel járt. A hitelesebb elbeszélés szerint azonban a király seregei csak Borics betörése után indultak meg egyenesen a Sajóhoz. Hogy a nevezetes gyűlés hol folyt le, azt ez az elbeszélés nem mondja meg. Nem zárja ki, hogy a Sajó közelében, de kétségtelenül útban a Sajó felé, tehát tőle nyugatra. Hogyha tehát a másik elbeszélés helymeghatározása : Orod, Arad helyes, úgy csak a Pauler emiitette esztergommegyei Aradról lehet szó. E mellett bizonyítana Ranzanus is : »apud Albam.«1

Pauler véleménye szerint Ranzanus állítása »csak koinbináczió a valószínűtlennek látszó Arad helyett«,2 s Ranzanus tényleg a Budai Krónika nyomán beszéli el ezt az eseményt, de azért a »iuxta Arad« fölcserélése »apud Albam«-mal talán még sem kombináczió. Ez a hely, a mai Arad puszta már 1295-ben oklevélben is szerepel3 és Esztergomhoz közel, Kisújfalu mellett fekszik. Nem lehetetlen tehát, hogy Ranzanus tradiczióra támaszkodott. Szerény véleményem szerint azonban mindenesetre elhibázott dolog lenne Ungban emlékoszlopot állítani s ezzel a történeti ferdítések számát szaporítani. Pauler az előtte fekvő két elbeszélést akarta összeegyeztetni s ebbeli törekvésében követte el azt a ballépést, a mely őt az ungmegyei Aradra vezette. Semmikép sem követünk el azonban tiszteletlenséget, ha a kiváló tudóst ebben a. kis tévedésében nem követjük. DOMANOVSZKY SÁNDOR. III. II. Béla a Képes-krónika és rokonai szerint Arad mellett tartott »congregatio generalist«, a melynek összehívója tulaj donképen a királyné »a király és hű báróinak tanácsával«, s a melyen maga a királyné is jelen volt két fiával (Gézával és Lászlóval), mert a szájába adott beszéd szerint Isten a megvakított királynak két szeme helyett négyet adott. — Ranzanus Indexei (XV) meg azt mondják, hogy az wpti/matum conventus«, tehát királyi tanács, a melyen a mészárlás történt, »Alba« mellett volt. Leglényegesebbnek látszik a Képes-krónika elbeszélésében az, hogy a gyűlésen maga a királyné is jelen van két kis fiával. (Szinte csecsemőknek kellett lenniök a fiúknak, mert csak két fiú van még, kik Wertner szerint 1130—1131 körűi születtek, a harmadik 1132 körűi (?). A gyűlésnek tehát 1132-ben kellett lennie, a mikor Ilona királyné fiai 1—2 évesek. 1 Florianus : Fontes Dom. IV. 207. 1. 2 Td. mű. I. 612. L, második kiadá« T. 477. 1. 3 Fejér Cod. Dipl. VI. I. 386. 1. SZÁZADOK. 1912. X. FÜZET.