Századok – 1912
Kisebb közlemények - Erdélyi László: Az aradi »véres« országgyűlés színhelyének megállapítása 777
778 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.) 778 Paulernek a gondolata, hogy a 08 úr lemészárlása hadi gyűlésen, azon a hadjáraton történt, a melyen eléje mentek III. Boleszló lengyel seregének (1132), nagyon tetszetős. A 68 úr lemészárlása egész királypárti hadsereg jelenlétét föltételezi, mely a pártos urak hadi népét is ártalmatlanná tudta tenni. Az is tetszetős, hogy az orosz földről lengyel sereggel érkező Boricsot a magyar király a Hernád völgyén vagy a vereczkei szoros felől egyformán várhatta, azért Ungvár megyéje délnyugati szélén az aradi-vajáni vámszedő helynél, régi nagv úton foglalt állást seregével. De a tetszetős kombináczióval szemben meggondolni való kérdés, vájjon hihető-e, hogy az ellenség és a nyilván ismert pártütő urak nagy száma közé, mint két tűz közé, odavigyék a vak királyt és feleségét két csecsemő fával. Azt hiszem, ez példátlan hiba lett volna a király tanácsosai részéről. (Egészen más Mária Terézia megjelenése a hű urak között Pozsonyban, noha német tanácsosai még ettől is óvták őt.) A pozitiv források, nevezetesen a Képes-krónika és rokonai congregatio generalis-ió\ szólnak. Ez elég kései műszó, a Képes-krónika korába illő neve az egyes vidékek, országrészek közgyűléseinek. II. Béla koráig csak főtisztviselőkből, ispánokból, püspökökből, apátokból álló királyi tanácsot, zsinatokat látunk törvényhozó gyűlésekként működni, körülállva a diáki rendtől (klérustól) és a néptől. Ilyen gyűlést tarthattak Aradnál is, az ismertebb Aradnál, a melynek váráról vármegyét neveztek el. Ilyen biztonságos helyen érthető a vak király és feleségének meg két fiörökösének, a két kis fiúnak jelenléte. Az Esztergomnál volt Arad jelentéktelensége, szinte ismeretlen volta valószinűtlenné teszi, hogy, ha itt tartanak oly híres gyűlést, ezt az Aradot ne határozták volna meg közelebbről a krónikában. Ugyanezen ellenvetéssel élhetünk az Ung-melléki Arad-dal szemben is, hol a főnehézség, mint föntebb rámutattam, az, hogy a vak királyt és két szemefényét, két kis csecsemő örökösét nem volt szabad a királynéval, ha ez még oly férfias is, a legnagyobb veszedelembe vinni : a trónkövetelő orosz lengyel serege és 68 pártos főúr s hadinépe közé. Bármily tetszetősnek lászik tehát első pillanatra Pauler Gyulának szép előadása és új gondolata az aradi gyűlés helyéről és körülményeiről, ezt kénytelen vagyok a magam részéről legfölebb puszta lehetőségnek tartani. Mert éppenséggel lehetséges az egész királyi család életének koczkáztatása oly erkölcsi hatás kedvéért, a minőt elért Mária Terézia Pozsonyban. De nem valószinű. A valószínűség azon Arad mellett szól, a mely királyi váráról és káptalanáról ismertebb voit, s a melyet a krónikás további magyarázgatás nélkül említhetett.
