Századok – 1912

Kisebb közlemények - Domanovszky Sándor: Az aradi »véres« országgyűlés színhelyének megállapítása 774

776 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.) 776 Ez az elbeszélés nem is ismeri a mészárlás igazi okait, A boszút emlegeti a megvakításért. Azonban az ilyen boszú éppen trónviszály idején a legoktalanabb dolog lett volna és nem is egyeztethető össze Béla politikájával. Éppen Pauler emelte ki róla, hogy a sajói csata után >>a boszú politikájára nem vetemedett»,1

és hogy »nem történtek oly nagymértékű elkobzások, mint az aradi gyűlés egyik leírásából következtethetnők.»2

' Marczali pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy nem valószínű, hogy az aradi gyűlésen hatvannyolczan lettek volna jelen, a kik részesek voltak Béla megvakításában.3 A vérengzés helyeűl azonban éppen ez a kevés hitelt érdemlő,, kétségtelenül jóval későbbi időből származó elbeszélés mondja Aradot, Orodot, Ezzel szemben az interpolatio közel egykorú és hitelt érdemlő elbeszélése úgy adja elő a dolgot, hogy Boríes híveivel betört a Sajóhoz. Béla, ennek következtében megindította ellene seregeit és nyílt gyűlésben kérdést intézett híveihez Borics származását illetőleg^ hogy hűségükről meggyőződjék. Akkor mészárolták le a Borics-pártiakat. Majd, a mikor a király a Sajónál tábort ütött, történt Sámson inzultusa, a mely után már a csata leírása következik. E szerint az elbeszélés szerint tehát a mészárlás a Sajó közelében történhetett, mindenesetre útban a Sajó felé. Ez pedig nyilvánvalóan kizárja, hogy a gyűlést az ungmegyei Aradon tartották volna meg. Pauler maga is észrevette a Budai Krónika előadásának gyöngéit, de a helymeghatározást meg akarta menteni, s hogy a dolgot a hitelesebb verzióval összeegyeztesse, azt írta, hogy II. Béla »úgy látszik először Oroszország, a vereczkei szoros felől várta a támadást.» 4 így helyezte a gyűlést az ungmegyei Aradra, a honnan a királynak vissza kellett vonulnia a Sajóhoz. Es csodálatos, hogy pauler előadása szerint a visszavonulás után mégis a magyar sereg jutott a Sajó jobb partjára, Borics a balra.5 Ez a visszavonulás azonban erőltetett, semmikép sem valószínű. Ung akkor még jelentéktelen, nagyrészt műveletlen terület,, a melyen nincs sok védeni való. Stratégiai szempontból sem nyújt olyan helyet, a mely különös előnyt biztosítana. A Sajó vonala e tekintetben sokkal fontosabb. Ha Béla nem is tudta volna, hogy Borics merről szándékozik támadni, sem lett volna észszerű olyan messzire a határszélre vonulni, a hol a műveletlen területen az élel-2 Id. mű. I. 315. 1., másedik kiadás I. 243. 1. 3 Id. mű. I. 614. 1., má odik kiadás I. 478. 4 Szilágyi : A magv. nemz, törtéi et e II. 268. 1. 4 Id. mű I. 312. Г, n ásooik kiadás I. 241. 1. 5 Id. mű. I. 313. 1., mái odik kiadás I. 242. 1.